Az állam állja a szigetelést – íme, a részletek!

A maximális támogatás csak akkor igényelhető, ha megújuló energiát is hasznosítanak.

Pontos felmérések még nem készültek a hazai családi házak energiagazdálkodásáról, de azzal azért nagyjából mindenki tisztában van, hogy a magyar ingatlanok elég pazarlók. A nyáron induló pályázat az 5 milliárdos keretösszeg alapján nagyjából 2 ezer ház korszerűsítését segítheti, ami már első ránézésre is meglehetősen kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy az országban mintegy 2,5 millió ilyen épület áll. Persze ezeknek nem mindegyike korszerűtlen, de a tavaly februárban megjelent Nemzeti Épületenergetikai Stratégiából azért kiderült, hogy közel negyedük még 1945 előtt épült, csaknem felük pedig 1946 és 1980 közötti. Összességében tehát a szóba jövő ingatlanok nagyjából háromnegyedét húzták fel 1980 előtt – az akkori hőtechnikai követelményeknek megfelelően.

Az ÉMI felméréséből kiolvasható az is, hogy a hőszigetelt homlokzatú családi házak aránya a település jellegétől függően csupán 5-30 százalékos, az 1980 előtt épülteknél pedig 16 százalék alatti. Ha a részleges szigeteléseket is figyelembe vesszük, akkor azt látjuk, hogy ezen ingatlanok 5-60 százaléka szigetelt valamilyen szinten, településenkénti óriási szórással. A nyílászárók állapotát tekintve valamivel kedvezőbb a helyzet: a jó állapotú vagy kicserélt ablakok aránya a 2001 előtti családi házaknál településtől függően 27-75 százalék – a szórás tehát itt is óriási.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet vizsgálata szerint gyakran még az 50 százalékos vissza nem térítendő támogatás is kevés volt a családoknak az elvárt műszaki-energetikai szint költségeinek teljesítéséhez az Otthon Melege Program társasházi energiahatékonysági alprogramjában – állapította meg a MEHI elemzésében, amelyről tájékoztatta az MTI-t. Véleményük szerint a családi megtakarítások hiánya miatt a támogatások hatékony optimuma a 66-75 százalék közötti sávban lenne.

Az intézet partnerei közreműködésével gyűjtötte össze a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által még 2015 februárjában meghirdetett és menet közben elbírált program társasházi energiahatékonysági alprogramjának tapasztalatait. Arra keresték a választ, hogy mi segítette vagy nehezítette a pályázatok előkészítését és beadását, a szerződések megkötését. Elemzésük alapján felhívták a figyelmet arra, hogy csak azok a társasházak tudták a pályázati dokumentációt összeállítani és időben beadni, amelyek a pályázattól függetlenül legalább 4-6 hónappal korábban elkezdték az előkészületeket, ugyanis ennek hiányában a társasházak 90 százaléka a pályázati folyamat közben lemorzsolódott. A MEHI szerint a pályázati dokumentációhoz szükséges energetikai tanúsítvány és felújítási koncepció készítése a lakóközösségek számára anyagi megterhelést is jelent, így ezt kevés közösség tudja vállalni.

A nem éppen fényes helyzeten segít valamelyest az idén júliusban, az Otthon Melege keretei között startoló alprogram. „Mindenképpen komoly előrelépésről van szó, mert ugyan a pályázat kerete egyelőre szerény, a komplex korszerűsítést támogatja. Tehát nem csak a kazáncserét vagy az ablakcserét segíti, hanem minden olyan beruházást, amely energiahatékonyabbá teheti a családi házakat” – mondja az MNO-nak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének tagozati elnöke. Hozzáteszi: a maximum 2,5 milliós támogatási összegből az is következik, hogy egy családi ház felújítása – az ennél elvárt 55 százalékos önerőt figyelembe véve – 5 millió forintból is történhet. Ez pedig már komoly energiamegtakarítást eredményező, összetett munkálatokat is jelenthet.

A pályázati pénzből az épületek homlokzati nyílászáróinak cseréje, homlokzatok hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek, például kazánok és radiátorok cseréje, felújítása, valamint napelemes, napkollektoros rendszerek, biomassza kazánrendszerek kiépítése egyaránt fizethető. A vissza nem térítendő támogatást elnyerő pályázatokat az arányosan elérhető szén-dioxid-megtakarítás figyelembevételével rangsorolják.

A pénzre kizárólag a

A támogatás az elszámolható költségek 40-55 százalékára igényelhető. Az odaítélhető összeg a fejlesztés komplexitásától függ:

A megítélt összeg elsősorban attól függ, hogy a segítségével végrehajtott beruházás évente mennyivel csökkenti az épület által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.

A pályázati pénzből kizárólag megfelelőségi igazolással rendelkező építőanyagok és eszközök szerezhetők be, a munkadíj pedig nem haladhatja meg az anyagköltség 60 százalékát. Előírás az is, hogy a nyílászárók beszerzési és beépítési költsége nem lépheti át a négyzetméterenkénti 60 ezer forintot. A saját kivitelezésű felújítási munkák után nem kérhető támogatás, és egyebek közt az állványozási költségek, beltéri nyílászárók, hagyományos új kémény kiépítésének díjáról sem nyújthatók be számlák.

A pályázati kiírás rögzíti azt is, hogy kik nem kérhetnek egyáltalán pénzt. Ilyenek

A korszerűsítés támogatás feletti önrésze nem lapulhat otthon a fiókban: annak a pályázó bankszámláján kell pihennie, a felújításra elkülönítve. Ha ilyesmi nem áll rendelkezésre, az önrész lehet hitel vagy más támogatás, de akár lakástakarék-pénztári megtakarítás is.

A meghirdetésekor rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretösszeg elosztása régiónként történik, épületszám szerinti arányban megosztva. A pályázati útmutatóból kiderül, hogy ez alapján a legtöbb pénzt a közép-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi tulajdonosok hívhatják le. Az első területen 945, a másodikon 912, a harmadikon 881 millió forint jut ilyen jellegű fejlesztésre. A legkisebb keret a legkevesebb családi házzal rendelkező Nyugat-Dunántúlnak jut: az itteni Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye ingatlantulajdonosai csak 491 millióból gazdálkodhatnak.