Milliókat érint a gyilkos azbeszt

Nem lenne olcsó az országos mentesítés, de egy ilyen állami programot az EU is támogatna.

Tavaly kezdődtek meg azok a kártérítési perek, amelyekben daganatos betegek perelték be a magyar államot, olyanok pereltek, akik a szabálytalanul lebontott selypi cementgyár mellett éltek. A bontás során mérgező azbesztpor szabadult fel, amelyet az ott lakók belélegzek, és megbetegítette őket, többtucatnyi embernél alakult ki a mellhártyarák. A daganatos betegek közül többen már nem élnek.

Íjgyártó Gyöngyi, a megbetegedetteket képviselő ügyvéd elmondta: a Lőrinci és Zagyvaszántó közötti egykori selypi eternitgyár bontása teljesen szabálytalanul történt, 2009-ben egyszerűen felrobbantották. Aki az 1971-től 2004-ig működő gyár károsanyag-kibocsátása miatt nem betegedett meg, ekkor jó eséllyel igen.

Az ügyvéd hölgy közölte, az ÁNTSZ korábban készített egy epidemiológiai felmérést azt vizsgálva, hogy a Lőrinci mellett működő gyár 5, 10 és 25 kilométeres sugarú körzetében mennyien betegedtek meg. Az eredmény azt mutatta, hogy minél közelebb élt valaki az üzemhez, annál inkább veszélyben volt az egészsége. De nem csak itt van gond, hiszen 1869-től Nyergesújfaluban is működött egy eternitgyár, itt ugyancsak vannak ügyfelei az ügyvédnek.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) tanulmánya szerint a mellhártyarák lappangási ideje akár ötven év is lehet. Ha elhatalmasodik a kór, a túlélési esély rendkívül csekély, és néhány hónap alatt a beteg életét követeli. A jogász arra is kitért, az Országos Közegészségügyi Központ felmérése szerint a férfiaknak kétszer akkora az esélye a megbetegedésre, mint a nőknek.

A kártérítési igény érvényesítését nehezíti, hogy a rokonok elhunyt hozzátartozójuk helyett csak akkor perelhetik az államot, ha az elhunyt végrendeletében megjelölte, ki legyen az általa korábban indított perben a jogutód.

A probléma tehát akut, és azonnali intézkedést követelne. A Jobbik határozati javaslatot nyújtott be a közelmúltban az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságához, hogy megkönnyítsék és felgyorsítsák az országban az azbesztmentesítést. Nemcsak azért, mert a selypi gyárat megkérdőjelezhető minőségben mentesítették az azbeszttől, hanem mert az országban számtalan lakó- és középület tetőzetét fedi azbeszttartalmú palatető.

Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke lapunknak elmondta: régóta foglalkozik a problémával, mert szűkebb pátriája az a körzet, ahol egykor a selypi gyár állt. Vizsgálódása során hamar szembesült azzal, hogy a probléma országos méretű. Az ellenzéki politikus hozzátette: brüsszeli képviselőik felkutatták azokat az uniós jog- és irányelveket, amelyek alapján a kohéziós alapból uniós forrásokat lehet igényelni azbesztmentesítésre. Igaz, csak abban az esetben, ha azok az operatív programokban szerepelnek. Sneider azonban nem tud olyan operatív programról, amely erre (is) fókuszált volna. – Jó volna, ha még alakítani lehetne a programokon, illetve át kellene ültetni a magyarországi jogalkotásba az uniós irányelveket. Egyes becslések szerint 16 milliárd forintból megoldható volna az országos azbesztmentesítés, ami nem túl hatalmas összeg, mindössze két kisebb stadion ára – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

Sneider Tamás emellett a polgári törvénykönyvhöz is módosításokat fog benyújtani, hogy a kártérítési pereket könnyebben le lehessen bonyolítani, jelenleg ugyanis még akkor sincs a beteg könnyű helyzetben, ha orvosi igazolás bizonyítja, mi okozta a betegségét. Az ellenzéki képviselő hozzáfűzte: káralapot is létrehoznának, amely támogatná a kezelésre szorulókat, és finanszírozna egy olyan felmérést, amely pontos adatokat szolgáltatna arról, hány embert érint Magyarországon az azbesztprobléma.

Az alap elősegíthetné azt is, hogy hulladéklerakókba kerüljön a veszélyes anyag, aki ugyanis manapság úgy dönt, hogy lecseréli a palát háza tetőzetén, az anyag elszállításának többletköltségét nem tudja vagy nem akarja vállalni. Jelenleg ugyanis az azbeszt elszállításának költsége – éppen mert veszélyes anyag – négyszerese a hagyományos építési hulladékénak, sokszor az erdőkben köt ki a veszélyes építési törmelék. Ezért a Jobbik arra tett javaslatot, hogy a többletköltséget az állam vállalja magára. Nem reménytelen a helyzet, a képviselő úgy tudja, már a miniszterelnökhöz is eljutott a probléma híre.