Azbeszt: még sok évig kísért a gyilkos pala

A WHO szerint Európában 2030-ig több mint 300 ezren halnak meg a foszkő miatt kialakuló betegségekben.

Tünetei miatt tüdőszűrésre küldték, onnan már haza sem engedték: ekkor már a bal tüdejének háromnegyed része teljesen „vízben volt”. Ez a tünet tipikus, ugyanis a mezotelióma a ráknak egy olyan fajtája, amelynél a rosszindulatú sejtek által kiváltott folyadékgyülem nem tud a tüdőből eltávozni. A szerv egyre jobban megtelik: minél több folyadék halmozódik föl a két mellhártya között, annál kevesebb helye marad arra, hogy lélegzetvételkor kitáguljon. Idővel már mozogni sem tud a folyadéktól és a légzés leáll. A betegséget leggyakrabban azbesztszálak váltják ki: azoknak a mellhártyába való beágyazódása, karomként való betapadása indítja el azt a folyamatot, amely a daganat kialakulását eredményezi.

Katalin a mezotelióma gyanúja miatt a mátraházai szanatóriumba került, akkor már csak az egyik tüdeje volt működőképes. Másfél liter vizet „csapoltak le” a mellkasából. Az ottani főorvos szinte már a Selypi medence nevét hallva biztos diagnózist tudott volna fölállítani, de az eredményeket azért meg kellett várni. Szeptember végén készült szövettani vizsgálat, az alapján már biztosan ki lehetett mondani: mezoteliómáról van szó.

Kemoterápia következett összesen hat alkalommal. Ha Katalin ezt nem vállalta volna, az orvosok szerint három hónapja lett volna hátra. Betegségét gyógyítani így sem lehet, mindössze az életét tudják meghosszabbítani. „Háromhetente jártam kezelésre, nem volt kellemes, de a daganat fejlődése megállt. Volt négy jó hónapom, amikor nem fájt semmim, jól éreztem magam. Aztán tavaly ősszel újra elkezdett fájni a hátam, röntgenre küldtek, majd CT-re. Kiderült, hogy a daganat ismét nőni kezdett” – mondja az MNO-nak Katalin.

Az asszony tüdején jelenleg sűrű kocsonyás anyag van, azt nem lehet sem leműteni, sem leszívni. Nyomja a tüdejét, veszi el a helyet a szerv elől. Ismét kemoterápiát ajánlottak neki, január elején kapott is egyet, aztán a hónap végén még egyet. A kezelés nem segített, állapota rosszabb lett, a daganat tovább nőtt. „Ekkor mondtam azt a főorvosnak, hogy a kemoterápiát befejezem, Jézus kezébe teszem az életem. Nagyon megkönnyebbültem. Lelkiekben erős vagyok, bizakodom, sokat sétálok, rengeteget vagyok a szabadban, az unokákkal töltöm az időmet” – mondja.

A környékről nem tud és nem is akar elköltözni. Mint mondja, Selypen már megkezdődött az azbesztmentesítés: a problémás területet egy-két hete fóliázták le, a munkálatok most is zajlanak. Mivel azonban a betegség lappangási ideje 20-30 év, várhatóan tovább nő majd az érintettek száma. Katalin már most legalább 30 betegről tud, közülük öten-hatan már meghaltak.

A selypi cementgyár tavalyelőtti szabálytalan bontása miatt ismét rengeteg azbeszt került a levegőbe: az épületet úgy röpítették a levegőbe, hogy egyáltalán nem akadályozták meg a törmelék felporzását. Tőle pár száz méterre óvoda, bölcsőde is van, a közelben iskolák és rengeteg diák. Ráadásul anno a gyárból sokan haza is hordák a szórt azbesztet, azzal szigetelték házuk tetejét. Az ezáltal okozott veszély akkor sem szűnik meg, ha a cementgyár romjait szakszerűen elszállítják.

Hazánkban az azbeszt a selypiek ügye és nemrég kezdődött pere miatt került ismét fókuszba, pedig a veszélyes anyag világszerte problémát okoz: az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint az Európai Unióban 20-30 ezren betegednek meg miatta évente. Rengeteg a haláleset is, például Hollandiában 400 ember hal meg évente belélegzett azbeszt miatt, egyharmaduk a diagnózist követő 12 hónapon belül. A WHO nem optimista: becslésük szerint kontinensünkön 2030-ig várhatóan több mint 300 ezren vesztik életüket azbeszt miatt kialakuló betegségben.

A veszélyes összetevőt tartalmazó építőanyagok hazai előfordulásáról pontos adatok nincsenek, csak annyit tudunk, hogy Magyarországon összesen 100-200 millió négyzetméternyi tetőt fedtek be azbesztpalával. Ezeket az időjárás és a légszennyező anyagok kikezdik, folyamatosan korrodálódnak: a vizsgálatok szerint a felületi kopás miatt évente négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost szabadul föl a palatetőkből. Ez Magyarországon összességében 300-600 tonnányi azbesztet jelent évente. Német mérések szerint ennek körülbelül 20 százaléka a levegőbe kerül, a többit a csapadékvíz lemossa.

A pala mellett hazánkban több 100 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt felület is van: ennek 15 százaléka cement, 85 százaléka azbeszt, így sokkal veszélyesebb, mint az arányaiban lényegesen kevesebb azbesztet tartalmazó pala. Az ilyen felületek jelentős hányada lakótelepi vagy ipari környezetben található. Ezen szigetelések állapota fokozatosan romlik, sok helyen 20-40 éves beépítésekről van szó. Ráadásul bontásuk sok helyen ellenőrizetlen, nem szakszerű. Tehát ha nem is annyira koncentráltan, mint Selypen, de az ország valamennyi területén vannak még olyan területek és épületek, amelyek veszélyt rejtenek.

Az azbeszttel kapcsolatos probléma Európa-szerte súlyos gondokat okoz. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament civil kezdeményezésére 2013 márciusában elfogadta azt a határozatot, amely az azbeszt elleni küzdelmet sürgeti.

Az azbeszt egyébként kiváló tulajdonságai és olcsósága miatt számos iparágban, de főleg az építőiparban és járműgyártásban szerepelt alapanyagként. A tűzvédelemben előírásszerűen alkalmazták, ezért ez a veszélyes anyag ma még szinte bárhol fellelhető a környezetünkben. Az iparban és a középületekben főleg a 70-es évek után terjedt el a szórt azbeszt szigetelőanyagként történő alkalmazása. Lakossági felhasználását tekintve a panellakások a legveszélyeztetettebbek. Magyarországon csak 2005. január 1-jével lépett hatályba az 1998-as rotterdami egyezmény, amely az azbeszt minden nemű felhasználását tiltja.

A veszélyes anyaggal kapcsolatos indulatok azért egyre élesebbek, mert a korábban azbesztártalomnak kitett emberek a 20-30 éves lappangási idő vége felé közelednek.

Mint Hídvégi Edit tüdőgyógyász főorvostól megtudjuk, az azbeszt a mezotelióma mellett tüdőrákot is gyakran okoz. A betegségeket szűrni nem lehet, a mellkasröntgen csak akkor jelez, amikor már megjelent a daganat. „Ma már vannak finomabb vizsgálatok is, de a mellkasröntgenszűrés is elegendő: erre 45 éves kor fölött annak is érdemes évente egyszer eljárnia, aki nem dohányzik. Köhögés, fulladás, mellkasi fájdalom, véres köpet esetén pedig azonnal orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozza a főorvos. Hozzáteszi, hogy a cigarettázás fokozottan emeli az azbeszt miatt már eleve adott kockázatot. A szűrővizsgálat a korai diagnózis miatt fontos, a betegségek kezelhetősége ugyanis erősen függ attól, mikor ismerik fel azokat. Maga az azbesztszál nagyon pici, mikroszkopikus méretű, így pusztán a tüdőn vagy a mellhártyán való megkapaszkodását nem lehet képalkotó vizsgálatokkal kimutatni.

Annak érdekében, hogy a jövőben az azbeszt ne okozzon problémát, szakszerű mentesítésre lenne szükség. Ehhez szigorítani kellene az ilyen munkálatokra vonatkozó hazai szabályokat, közelíteni azokat az Európai Unió országaiban érvényes, biztonságosabb előírásokhoz.

„A uniós tagországok szakmai szervezetei nyomást próbálnak gyakorolni a közösségre, hogy az azbeszt okozta problémát vegye komolyabban. Ennek nyilván anyagi vonzata is van, de még így is egyre több kormány vesz aktívan részt a finanszírozásban” – mondja Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke. Hozzáteszi, hogy a kormány hazánkban is döntött arról, hogy a selypi azbesztmenetesítést 1,3 milliárd forinttal támogatja.

A lakótelepeken, családi házakban a mai napig sokan végeztetnek önerőből azbesztmentesítést. Ezt a munkát még az építőipari cégek közül sem vállalhatja el bármelyik: ahhoz, hogy az azbeszthez egyáltalán hozzá lehessen nyúlni, külön hatósági engedélyre van szükség. Az engedéllyel dolgozó vállalkozásoknak szigorú szabályok betartása mellett, egyéni védőfelszerelésben kell dolgozniuk. A hulladékot légmentesen kell becsomagolniuk, a cégek munkáját pedig jellemzően a hatóságok is rendszeresen ellenőrzik.

Arról nincs adat, hogy ezen a területen milyen arányban tevékenykednek engedély nélkül dolgozó cégek, de a gyanú szerint sokan intéztetik az ilyen ügyeket „okosban”. Ennek prózai oka van: a szakszerűen végzett munka drága, állami segítség pedig sajnos nincs. A legutóbbi 2005–2006-ban volt, azóta a selypi ügy volt az egyetlen kivétel. Ez azért probléma, mert így sokan kókler cégekkel végeztetik el az ilyen jellegű munkát. Az egyszerű lerakatok ezt a típusú hulladékot eleve nem veszik át, a veszélyes hulladék lerakási díja pedig lényegesen magasabb. Emellett az azbeszt csak különleges fuvarral szállítható, amiért ugyancsak többet kell fizetni. Emiatt igyekeznek sokan még ma is szabálytalanul megszabadulni az azbeszttől.