Pofon a családoknak

Hárommillió otthon felújítása halasztódhat el beláthatatlan időre. Előnyben a középületek.

Bár tavaly az Európai Bizottság is elfogadta, az eredeti tervekkel ellentétben mégsem juttatna vissza nem térítendő uniós forrásokat lakóépületek korszerűsítésére a kormány, holott a közintézményi felújításokhoz képest a lakossági szektorban jóval kisebb költséggel sokkal több energiát lehet megspórolni – hívta fel lapunk figyelmét a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi). A Környezeti és energiahatékonysági operatív programmal (Kehop) kapcsolatos kormányzati indoklás szerint ugyanis ez túl bonyolult lenne. A „szakmai” indoklás úgy szól, hogy nem sikerült létrehozni azt az intézményrendszert, amely megbízhatóan fogadni tudná az e célra fordítható EU-s pénzeket. A kabinet szerint nem a lakossági igény vagy indokoltság hiánya miatt fontosabb a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítása helyett középületekre költeni; a 90 milliárd forintos elvonás oka abban keresendő, hogy a támogatási rendszer rugalmatlan. A kormány által kezdeményezett módosítást a monitoringbizottság szerdán nagy többséggel el is fogadta, így ebben a formában mehet Brüsszelbe.

Pedig nagy szükség lenne a lakossági energiahatékonysági támogatásokra, mert a lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes energiafelhasználásának harmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek a töredéke, hiszen a majd hárommillió lakóépülethez képest csak néhány ezer középület van. Míg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint nagyjából 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a hatás nem érvényesül. A Mehi szerint a kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat egyesítő struktúra, ami a kormány olvasatában „rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan”, valójában mégsem lehet annyira összetett, hiszen Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában is léteznek ilyen programok. Szalai Gabriella, a Mehi programigazgatója szerint jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, amely mérhető lenne a Kehop 90 milliárd forintjához. Kiemelte, a több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre elhalasztódik.

Az Energiaklub és a Mehi decemberi felmérése szerint a lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. Bart István, az Energiaklub társelnöke szerint közérdek, hogy az állam támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökkenhetne Magyarország energia- és importfüggősége is.