Árengedményt szeretne? Sok helyen szinte megszűnt az alku

Vidéken gyakori, hogy a tulajdonosok a kezdetben kigondoltnál drágábban adnak túl lakásukon.

Továbbra is igen drágán mérik a hazai lakótelepi otthonokat: májusban az ország nyugati felén négyzetméterenként átlagosan 165 ezer, míg a keletiben 157 ezer forintot kellett fizetnie annak, aki ilyesmit vett. A fővárosban ennél jóval magasabbak voltak az árak: Pesten 274, Budán pedig 323 ezer forintot kellett letenni az asztalra egy négyzetméterért – derül ki a Duna House elemzéséből. Ráadásul ezen ingatlanok árából még alkudni is alig lehetett: eladóik átlagosan csupán három százalékkal voltak hajlandók lejjebb szállítani az árat.

A téglaépítésű lakásokért az ország keleti részén négyzetméterenként 182, míg a nyugatin 206 ezer forintot adtak a vevők. Budapest belvárosában ezt a típust 602 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásárolták, míg a budai oldalon 475 ezret, a pestin pedig 346 ezret fizettek négyzetméterükért. A fővárosi téglaotthonok árából csak négy százalékot engedtek a vevők, vidéken pedig elég változatos volt a kép: az alku átlagos mértéke nullára jött ki, vagyis gyakori volt, hogy a tulajdonosok a kezdetben kigondolt árnál drágábban adták el otthonukat. A családi házak árából országszerte átlagosan nyolc százalékot tudtak alkudni a vevők.

A fővárosban a korábbi trónfosztást követően májusban ismét a XIII. kerület volt a legnépszerűbb, a legtöbb vevő ebbe a városrészbe költözött volna a legszívesebben. Bár azért azt hozzá kell tenni, hogy a vezetést egy hónappal korábban ideiglenesen átvevő XIV. kerület csupán 0,1 százalékkal maradt el, a lakáskeresők 17,9 százaléka továbbra is megjelölte vágyott lakhelyéül ezt a területet. A harmadik legkeresettebb városrész a XI. kerület, amelyet a II., a VI. és a VII. kerület követ a ranglistán.

Pest megyében 6 százalék, a fővárosban pedig 3 százalék volt májusban az új építésű ingatlanok aránya a helyi forgalomból. Nyugat-Magyarországon 5 százalék volt ezen ingatlanok részesedése, míg keleten, köszönhetően néhány debreceni fejlesztésnek, 17 százalékra emelkedett ugyanez a szám. Felújítandót nem nagyon vettek a vásárlók, vidéken csupán 4-5 százalékuk, Budapesten pedig 8 százalékuk döntött így. A vevők 36-40 százaléka mindenhol kifejezetten jó állapotú otthonra vadászott.

A fővárosi vevők 38 százaléka továbbra is befektetési céllal vásárolt ingatlant, míg a lakásvásárlók 22 százaléka első otthonát vette meg, 17 százaléka pedig nagyobbra váltott. Vidéken a vevőknek majd a harmada akart nagyobb lakást, a legnépesebb csoportot ők adták. A vásárlók negyede első lakását szerezte meg, míg a befektetők aránya itt 22 százalékos volt.

A fővárosi eladók csaknem fele azért hirdette meg otthonát, mert nagyobba tette át rezidenciáját, míg 17 százalékuk örökölt ingatlantól vált meg. Vidéken ugyanez a három nagy eladói csoport volt elkülöníthető, szinte egyforma, 27 százalék körüli aránnyal.

Összességében nézve az idén májusban kicsit gyengült az ingatlanpiaci lendület, ám a forgalom még így is erős: ebben a hónapban 11 590 lakást adtak el, ami 3 százalékkal alulmúlja a tavalyi adatot, ám az előző évit 40 százalékkal meghaladja. Az idén összesen 57 500 ingatlan cserélt gazdát, ami a tavalyi azonos időszaknál 3 százalékkal jobb érték. Két éve 37 ezer, a leggyengébbnek számító 2011. évben pedig csupán 32 500 tranzakció történt országszerte.