Az átlagárak művelési áganként is erősen különböznek: szántó esetében ez az érték hektáronként 934 ezer forintra jön ki, míg erdősített-fásított területeken 650 ezer forintra, gyepeknél, réteknél és legelőnként 376 ezer forintra, kerteknél és gyümölcsösöknél 1,5 millió forintra, szőlőknél 1,81 millió forintra.
A termőföldárakat évek óta monitorozó OTP Jelzálogbank szerint öt év távlatában legnagyobb arányban, közel 60 százalékkal a szántóföldi átlagár nőtt, míg a többi művelési ágban 38-41 százalék közötti volt a drágulás Mindez jól mutatja, hogy a termőföldvásárlás a lakóingatlanokkal ellentétben a válság alatt is folyamatosan jó befektetési lehetőség volt.
A forgalmat egyedül az új földforgalmi törvény fogja vissza, a piac ennek hatására már második éve látványosan szűkül: a tavalyelőtti 35 százalék után tavaly további 45 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám minden megyében visszaesett, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Vas megyékben a csökkenés a 60 százalékot is meghaladta. A másik véglet Fejér megye, ahol „csak” 23 százalékos volt a piacszűkülés.
A forgalmat az adásvételekben érintett földterületek mérete alapján vizsgálva 54 százalékos volt a visszaesés 2015-ben. A legjelentősebb, 75 százalékot is meghaladó csökkenést Pest, Vas és Komárom-Esztergom megyében regisztrálták, míg Békésben csak 29 százalékos volt a visszaesés.
Abból, hogy az adásvételek száma ennél kisebb mértékben csökkent, jól látszik, hogy mi történt: a tulajdonosok tavaly átlagosan kisebb méretű földterületeket adtak el, mint 2014-ben. Tavaly összesen 46,7 ezer hektár termőföldet értékesítettek, mellette pedig – a korábbi évek adatai alapján – 80-100 ezer hektárra becsülhető az öröklés miatti tulajdonosváltások nagyságrendje. Összességében tehát éves szinten mintegy 130-150 ezer hektárnyi föld cserélt gazdát.
