Komoly szervezési feladatot jelenthet, hogy a közmű-infrastruktúra ellenőrzését lehetővé tegyük a szolgáltatónak, a társaságok dolgozói ugyanis rendszerint akkor végeznék el a feladatot, amikor a legtöbben dolgoznak. Ráadásul a legtöbbször mindössze néhány perces, ingatlanon belüli vizsgálat pontos ideje sem ismert előre, mindössze annyi tudható az értesítőkből, hogy mely napszakban, többórás intervallumban várható az éves gázóra-leolvasást végző vagy a kéményt ellenőrző szakember. A kéményellenőrzés ráadásul kötelező, azaz ha az ingatlan tulajdonosának felróható okból nem valósul meg az előre jelzett időpontban a vizsgálat, akkor fizetni kell.
A Budapesti Békéltető Testület előtti ügyekben a fogyasztók többször is arról számoltak be, hogy a kéményseprést végző közszolgáltató az ellenőrzések időpontjának kiértesítésében nem járt el szabályosan. Az egyik ügyben a szolgáltató az éves ellenőrzés időpontjáról nem küldött postai értesítést, mint a korábbi években, így az ellenőrzés első alkalommal meghiúsult. A második, immáron egyeztetett időpontban pedig a kéményseprők nem jelentek meg. Ezt az ügyfél próbálta bejelenteni, ám az ügyfélszolgálat elérhetetlennek bizonyult. Végül harmadik nekifutásra sikerült a kéményellenőrzést elvégezni, ezért azonban több mint négyezer forintot kellett fizetnie az ügyfélnek. Ezek után került a békéltető testület elé az ügy. A vállalkozás az értesítéssel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy családi házas övezetről lévén szó plakátokon tájékoztatták a lakókat a kéményseprés időpontjáról. Ugyanakkor a panaszos szomszédai találtak a postaládában értesítést, amiből arra lehet következtetni, hogy a kéményseprők hibáztak. Azt is állították, hogy az ügyfél nem tartózkodott otthon a második ellenőrzéskor. Végül a vállalkozás nem tudta bizonyítani, hogy megfelelően járt el, és az első két alkalommal a fogyasztónak felróható okból nem tudtak az ingatlanba bejutni. Mindezek figyelembevételével az eljárásban ajánlás született a pótdíj törlésére.
A közszolgáltatóra nemcsak jogok, hanem kötelezettségek is vonatkoznak. Ilyen kötelezettség az ellenőrzés elvégzése. Ha a feladatot az ingatlan tulajdonosának vagy használójának felróható okból nem tudja teljesíteni, akkor ezt a tényt vita esetén igazolnia kell – közölte a békéltető testület.
A kéményellenőrzések kérdése nem csupán gyakorlati, hanem szabályozási szinten is súlyos kérdéseket vet fel; a Kéményseprők Országos Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel meglátásuk szerint alaptörvény-ellenes az a július 1-jétől hatályos belügyminisztériumi rendelet, amelyben a jelenlegi egy helyett két évre ritkították az ellenőrzéseket. Az MTI összefoglalója szerint Vámos Csaba elnök egy tegnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, a módosítás sérti az állampolgárok egészséges, biztonságos élethez való jogát. A szakszervezet fenntartja az ügyben indított népszavazási kezdeményezését is. Az aláírásgyűjtést a leghamarabb szeretnék elkezdeni, a népszavazás akár a kvótaügyi referendummal közösen lehet. – Minden szakszervezeti konföderáció, civil szervezet, továbbá kormány- és ellenzéki párt támogatását kérik a népszavazáshoz – mondta Vámos Csaba, aki halálos ítéletnek nevezte a rendeletet, miután annak beláthatatlan következményei lesznek. Példaként a szén-monoxid-mérgezések, kéménytüzek, halálos balesetek számának növekedését említette. Úgy véli, elhibázott, szakmaiatlan, minden észérvet nélkülöző döntés született, de még nincs késő változtatni rajta. A szervezet a tegnapi demonstrációján felajánlotta a szakmai segítségét, hogy „a magyar emberek élet- és vagyonbiztonságát” szolgáló rendelet születhessen meg az ingyenesség megtartása mellett.
Huszár Tibor, a szolgáltatókat képviselő Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke elmondta: a rendelettel ellehetetlenülnek a vállalkozásaik. Nagy valószínűséggel vissza kell adni megbízásaikat, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által létrehozott kéményseprő-ipari szervre hárul a szolgáltatás ellátása, amely nem biztos, hogy felkészült erre. A szervezet vezetője attól tart, hogy akár 400-500 ember is elveszítheti állását, főleg a fővárosban, ahol 90 százalék a gáztüzelésű kémények aránya; vidéken ez 30-50 százalék.
Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke hozzátette: a leggyakrabban azoknál a kéményeknél fordulnak elő balesetek, szén-monoxid-mérgezések, amelyek ellenőrzését a mostani jogszabály kétévesre ritkítja: a nyílt égésterű, gázüzemű tüzelőberendezéseknél. Hozzátette, nemzetközi tapasztalatok szerint is ott sokkal kevesebb a balesetek száma, ahol gyakoribbak az ellenőrzések.
