Ugyan az albérletárak kezdetben csak a belső városrészekben szálltak el, mára a garzonlakások havidíja a IV., a X. és a XIX. kerületben is jelentősen emelkedett. Ez Balogh László szerint azzal magyarázható, hogy a belvárosi magas árak miatt egyre többen kezdtek lakást keresni ezeken a területeken, a kereslet bővülése pedig értelemszerűen növelte az árakat. A kontraszt persze még így is megvan: a VIII. kerületben a több szobás, 80-120 négyzetméteres lakások átlagos bérleti díja 175 ezer forint, míg a városközponttól távolabb, eső XVII. kerületben, ha csak kis számban, de akadnak 80-100, esetleg 100-120 négyzetméteres lakások is havi 100 ezer forint körüli áron.
Az albérletboom a nagy vidéki egyetemvárosokat is elérte: Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon egy év alatt 7-65 százalékkal nőttek a havi bérleti díjak, legjobban pedig a kis lakások drágultak. „Debrecenben a 40 négyzetméternél kisebb garzonok bérleti díja tavalyhoz képest 63 százalékkal emelkedett, ezeket ma átlagosan 65 ezer forintért lehet kivenni. Ezzel párhuzamosan a nagyobb 40-80 négyzetméteres lakásoknál a díjak 7 százalékkal emelkedtek, ezeket átlagosan 80 ezer forintért lehet bérbe venni. A 80-120 négyzetméteres ingatlanok díja 50 százalékkal nőt, ezeket ma havi 150 ezer forintért kínálják” – mondja Balogh László.
A drágulás Szegeden is komoly volt: ott a garzonlakások havidíja 38 százalékkal 55 ezer forintra, a 80-120 négyzetmétereseké pedig 65 százalékkal 140 ezer forintra nőtt. A pécsi 40 négyzetméternél kisebb garzonok bérleti költsége 25 százalékkal 50 ezer forintra emelkedett, a nagyobbaké 10-33 százalékkal 85-110 ezer forintra nőtt. Miskolcon 13-65 százalékos volt a drágulás tavalyhoz képest, a városban ma mérettől függően 45-140 ezer forintért lehet kivenni egy lakást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!