– Az is érdekes azonban, hogy az MNB tavasszal kiadott ajánlása szerint a bankoknak törekedniük kellene az árfolyamveszteség megosztására, ám ez az igyekezet nem nagyon látszik. Legfeljebb akkor, ha az ingatlan értékesítéséről van szó. Nem ez a cél azonban, hanem hogy megmaradjon az ingatlan, és az adós jövedelméhez mérten tisztességes törlesztővel kifizesse a tartozást. A jelenlegi törvény sokkal rosszabb feltételeket ír elő erre, mintha az ügyfél közvetlenül a bankkal egyezne meg: adják el az ingatlant, s az eladási ár fölötti részt engedje el a pénzintézet a tartozásból. Vagyis én azt látom, hogy a jelenlegi törvény a pénzintézetet az egyösszegű teljesítésre ösztönzi – fejtegette a szakértő.
A mostani vita előzménye, hogy a kormány és a bankszövetség egymásra mutogat: miért is mondott csődöt a családi csődvédelem? Rétvári Bence, a jogszabályt előkészítő Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke a Magyar Időknek nyilatkozva arról beszélt, a törvény életbelépése óta eltelt idő megmutatta, a hitelintézetek ismét csak a saját rövid távú érdekeiket nézik. Kevés információt adnak a csődvédelemről érdeklődő ügyfeleknek, így azok nem tudnak tájékozódni, hogy problémájuk megoldására alkalmas-e a jogszabály. Rétvári arról is beszélt, ősszel módosítani kell a jogszabályon, hogy népszerűbb lehessen.
A Magyar Bankszövetség sem maradt adós a válasszal. A szervezet főtitkára, Kovács Levente a leghatározottabban visszautasította az alelnök vádjait. Érvelése szerint a kormánynak, a bankszektornak és a jegybanknak szorosan együtt kell működnie a törvény végrehajtása során. Hozzátette, már a kezdetekkor világos volt, az idő rövidsége miatt számítani lehetett rá, hogy finomítani kell majd a részletszabályokon. A megoldást Kovács Levente az adminisztráció egyszerűsítésében látja.
