Reménytelenül üresen álló lakások lepik el a vidéket

Miközben az üres otthonok száma folyamatosan nő, az albérletek egyre inkább hiánycikknek számítanak.

A városok önkormányzati lakásainak nagy része főképp csak az akarat hiánya és a nem megfelelő jogszabályi környezet miatt kong az ürességtől, a magánszektor lakatlan ingatlanjainál azonban egészen más a helyzet: az 560 ezer üres ingatlanból a KSH becslései szerint 100-120 ezer olyan, amelyet tulajdonosa értékesíteni próbál, csak éppen nem igazán jön össze neki. Az mindenképpen nagy nehézséget jelez, hogy a piacon álló lakások háromnegyede már egy évnél régebben lakatlan.

Az üres lakások aránya nem csak a településméret tükrében beszédes, hanem az elhelyezkedésében is: Budapesten, illetve regionális szinten Közép-Magyarországon mindössze az otthonok 7 százaléka ilyen, s országos átlag alatti a mutató a Közép-Dunántúlon is. Az ország többi régiójában viszont már 15 százalék fölött van ugyanez a szám, Észak-Magyarországon pedig már a 18 százalékot is meghaladja az érték.

Hasonló következtetés vonható le, ha a településeket aszerint soroljuk kategóriákba, hogy milyen áron keltek el ott a lakások: ahogy az árak az országos átlag alá csökkennek, úgy nő az üres lakások száma. Például azokon a településeken, ahol a lakáseladások árszintje nem érte el a 3 millió forintot, már minden negyedik-ötödik lakás üresen áll. Ráadásul ez ingatlanok 77 százaléka már egy évnél régebb óra lakatlan. A valamivel drágább környékeken sem sokkal jobb a helyzet: az üres otthonok 45 százaléka olyan településen található, ahol a lakásárak nem érik el a 6 millió forintot, tehát feltehető, hogy az amúgy olcsó otthonok ott sem adhatók el.

Szintén a vidék kiüresedésére utal az a mutató, amely az üres otthonokat az ingatlantípus szerint veszi számba: e szerint 48 százalékuk egyszintes családi ház, 17 százalékuk parasztház vagy tanya, és csak 3,7 százalékuk többlakásos épületben lévő, zöldövezeten kívül eső otthon. Érdekes módon lakótelepi lakásból is viszonylag sok lakatlan: jelenleg ezek adják az üres otthonok 13 százalékát.

„A számok egyértelműen azt mutatják, hogy hiába jönnek ki hírek hetente arról, hogy az ingatlanpiac pörög, az árak pedig emelkednek, ez egyáltalán nem igaz az ország egészére” – összegzi a képet Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A KSH számaival az ingatlanhirdetési portál statisztikái is erősen egybevágnak, jól mutatják, hogy kistelepülésre gyakorlatilag senki nem akar költözni: a lakáskeresők 51 százaléka kifejezetten budapesti ingatlanokat nézeget, 16 százalék pedig megyei jogú városokban vagy megyeszékhelyeken keresgél. Községek, nagyközségek ingatlanjai közt csak 11 százalék szemezget, olyan településre, amelynek lélekszáma 1000 főnél kisebb, pedig csak a böngészők 2 százaléka téved.

Balogh kiemeli, hogy ma már vannak olyan községek, ahol az is kérdéses, hogy beszélhetünk-e egyáltalán ingatlanpiacról – a piac ugyanis az a hely, ahol a tényleges és potenciális eladók és vevők találkoznak. Egyre több az olyan település, ahol vevők elvétve sem bukkannak fel, a lakók pedig egyre öregebbek. Iskolák, orvosok sem feltétlenül érhetők már el ezeken a vidékeken, még az alapvető szolgáltatások miatt is be kell utazni a környező városokba – ami már eleve arra ösztönzi a fiatalokat, hogy lakást is azokon a településeken keressenek. Pláne mert munkát szinte biztosan csak ott találnak.

A munkalehetőségek miatti költözésre szintén rámutatnak a KSH friss számai, illetve összevetésük a régiekkel: 2001 és 2008 között a lakhelyváltásokat még csak 5 százalékban indokolta a munkahely vagy iskola elhelyezkedése, 2009 és 2015 között viszont már emiatt került sor a költözések 14 százalékára. A pénzkereseti lehetőségek miatti mobilitás tehát egyre fokozódik.

Mindezzel a probléma csak az, hogy ha az elmaradottabb térségekben sikerülne is lakást eladni, akkor sem lenne esély arra, hogy a vételárából a fejlettebb területeken saját ingatlant vegyenek a családok. Az egyetlen lehetőség a bérlés, ami viszont szintén nagyon drága. Innentől kezdve a hátrahagyott otthon üresen áll és pusztul, ki sem lehet adni, a tulajdonos pedig kénytelen egy vagyonért másikat bérelni.