Új lakások árasztják el a piacot

2019-re már évente 20-25 ezer új ingatlan készülhet el, a fejlesztők főképp a fővárosban aktivizálódnak.

Az új lakások piaca az év eleje óta szárnyal, és ez várhatóan jövőre sem lesz másképp. Jól mutatja ezt az, hogy idén szeptemberig csak a fővárosban 210 új fejlesztés indult meg, összesen 6800 lakással, emellett pedig közel 40, összesen mintegy 7500 lakással startoló beruházást készítenek elő a fejlesztők. Tudjuk már azt is, hogy idén a tavalyinál háromszor több, nagyjából mintegy 3700 társasházi otthon átadása várható Budapesten – ezt Valkó Dávid emelte ki a hétvégi Lakás 2016 kiállítás és vásár beharangozó sajtóeseményén. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hangsúlyozta, hogy idén január és július között az új otthonokra való kereslet látványosan megugrott: csak a fővárosban 2800 új lakás talált gazdára, ami többszöröse a válság éveiben mért mennyiségeknek. A növekedés ha nem is ilyen mértékű, de hasonló Győrben és az ország más nagyvárosaiban is.

A felfutás elsőként a használt ingatlanok piacán volt érzékelhető: ezek forgalma már 2014-ben 28 százalékkal bővült, viszont az árak ekkor még csak minimálisan, mindössze 2 százalékkal emelkedtek. Igazi változás csak 2015-ben történt, amikor már mindkét mutató további 15 százalékkal nőtt. Az új lakások piacán csak idén volt megfigyelhető valódi élénkülés, látványos építési boom pedig jövőre várható. Ezt azt vetíti előre, hogy az idei első félévben országosan 137 százalékkal több – tehát közel másfélszer annyi – építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.

Valkó kiemelte, hogy a piacélénkülést, hasonlóan az ezredfordulóhoz, jelenleg is állami intézkedések segítik. Ilyen például a családi otthonteremtési támogatás bevezetése, majd bővítése, az áfa-visszatérítés lehetősége, valamint az új lakások áfájának csökkentése. Az ezek gerjesztette lendület – persze amennyiben semmilyen negatív esemény nem történik – két-három évig mindenképpen kitarthat. Ennek eredményeképp 2019-re már évi 20-25 ezer új lakás megépülésére lehet számítani. A kereslet fenntartásának feltétele ugyanakkor a tartós gazdasági növekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában, illetve az, hogy a banki kamatok a következő három-öt évben is alacsonyak maradjanak.

Az elmúlt időszakban nemcsak az építkezések pörögtek föl, hanem az adásvételek száma is megugrott: az idei évre várt közel 150 ezres lakáseladási érték hamarosan beállhat évi 170-190 ezerre. Ezen belül egyre inkább nőhet az új ingatlanok aránya – az legalábbis erre utal, hogy a Cordia és az Ipsos közös felmérése szerint az elkövetkező öt évben közel százezren terveznek saját célra új lakást venni. Utóbbit már Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó ingatlanfejlesztő vezérigazgatója mondta el, aki tanulmányukra hivatkozva kiemelte azt is, hogy jelenleg a vevők közt a befektetők dominálnak. Mindez arra vezethető vissza, ami világszerte az egész ingatlanpiacot beindította: az alacsony banki kamatokra. A befektetői túlsúlyon az változtathat, hogy a felmérések szerint lakásvásárlást tervező 100 ezer vevő 80 százalékban már saját használatra venne ingatlant. Esetükben tehát az ingatlanvásárlást már nem a pénz alacsony betéti kamatok elől való menekítése indokolja, hanem az otthonteremtés. Földi Tibor szerint a jövőben számítani lehet arra is, hogy sokan az agglomerációkból visszaköltöznek a városokba.

A szakember egy új befektetői réteg szélesedéséről is említést tett: elmondása szerint a jelenleg ebből a célból új lakást keresők 79 százaléka igényt tart arra, hogy a fejlesztő a bérbeadást is menedzselje. Kétharmaduk előnyben részesíti azt, ha az új ingatlan kifejezetten okosotthon. A Cordia felméréséből kiderül az is, hogy míg a befektetni szándékozók négyötöde a könnyű bérbeadhatóságot szem előtt tartva a belvárosban, frekventált helyen keres ingatlant, addig azok, akik saját használatra vennének lakást, ugyanekkora arányban voksolnak a zöldövezeti helyszínekre.

A lakáskiállítás beharangozóján részt vett Árendás Gergely, a Property Market ügyvezetője is, aki nemzetközi példákon keresztül mutatta be a Kopaszi-gát környékére tervezett BudaPart projektet mint vízparti, vegyes funkciójú városnegyedet. Projektjük, amely jelenleg a főváros legnagyobb ingatlanberuházása, a hétvégi eseményen fog debütálni. Árendás elmondta, hogy a vízparti fejlesztések a kilencvenes években indultak el Nyugat-Európában, eleinte azonban csupán kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági központok épültek, csak idővel alakultak lakókörnyezetté, vegyes zónává.

A külföldi vízparti fejlesztések közül a svédországi Västra hamnen „minivárost” lehet kiemelni, amelyben Európa második legmagasabb épülete, a Turning Torso áll, ismert projekt továbbá a varsói Waterfront is, amely a Visztula mentén épült. Ezenkívül Koppenhágát lehet még említeni, amelyet 2014-ben Európa zöld fővárosává választottak, 2025-re pedig a világ első szén-dioxid-kibocsátásmentes fővárosává szeretnék tenni. A város vízparti részein olyan kortárs épületek állnak, mint a BIG (Bjarke Ingels Group) építésziroda nyolcast formáló, 11 emeletes, 8tallet elnevezésű lakóháza.