Új lakások árasztják el a piacot

2019-re már évente 20-25 ezer új ingatlan készülhet el, a fejlesztők főképp a fővárosban aktivizálódnak.

Az elmúlt időszakban nemcsak az építkezések pörögtek föl, hanem az adásvételek száma is megugrott: az idei évre várt közel 150 ezres lakáseladási érték hamarosan beállhat évi 170-190 ezerre. Ezen belül egyre inkább nőhet az új ingatlanok aránya – az legalábbis erre utal, hogy a Cordia és az Ipsos közös felmérése szerint az elkövetkező öt évben közel százezren terveznek saját célra új lakást venni. Utóbbit már Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó ingatlanfejlesztő vezérigazgatója mondta el, aki tanulmányukra hivatkozva kiemelte azt is, hogy jelenleg a vevők közt a befektetők dominálnak. Mindez arra vezethető vissza, ami világszerte az egész ingatlanpiacot beindította: az alacsony banki kamatokra. A befektetői túlsúlyon az változtathat, hogy a felmérések szerint lakásvásárlást tervező 100 ezer vevő 80 százalékban már saját használatra venne ingatlant. Esetükben tehát az ingatlanvásárlást már nem a pénz alacsony betéti kamatok elől való menekítése indokolja, hanem az otthonteremtés. Földi Tibor szerint a jövőben számítani lehet arra is, hogy sokan az agglomerációkból visszaköltöznek a városokba.

A szakember egy új befektetői réteg szélesedéséről is említést tett: elmondása szerint a jelenleg ebből a célból új lakást keresők 79 százaléka igényt tart arra, hogy a fejlesztő a bérbeadást is menedzselje. Kétharmaduk előnyben részesíti azt, ha az új ingatlan kifejezetten okosotthon. A Cordia felméréséből kiderül az is, hogy míg a befektetni szándékozók négyötöde a könnyű bérbeadhatóságot szem előtt tartva a belvárosban, frekventált helyen keres ingatlant, addig azok, akik saját használatra vennének lakást, ugyanekkora arányban voksolnak a zöldövezeti helyszínekre.

A lakáskiállítás beharangozóján részt vett Árendás Gergely, a Property Market ügyvezetője is, aki nemzetközi példákon keresztül mutatta be a Kopaszi-gát környékére tervezett BudaPart projektet mint vízparti, vegyes funkciójú városnegyedet. Projektjük, amely jelenleg a főváros legnagyobb ingatlanberuházása, a hétvégi eseményen fog debütálni. Árendás elmondta, hogy a vízparti fejlesztések a kilencvenes években indultak el Nyugat-Európában, eleinte azonban csupán kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági központok épültek, csak idővel alakultak lakókörnyezetté, vegyes zónává.

A külföldi vízparti fejlesztések közül a svédországi Västra hamnen „minivárost” lehet kiemelni, amelyben Európa második legmagasabb épülete, a Turning Torso áll, ismert projekt továbbá a varsói Waterfront is, amely a Visztula mentén épült. Ezenkívül Koppenhágát lehet még említeni, amelyet 2014-ben Európa zöld fővárosává választottak, 2025-re pedig a világ első szén-dioxid-kibocsátásmentes fővárosává szeretnék tenni. A város vízparti részein olyan kortárs épületek állnak, mint a BIG (Bjarke Ingels Group) építésziroda nyolcast formáló, 11 emeletes, 8tallet elnevezésű lakóháza.