A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016-ban 140 ezer lakóingatlanra készült energiatanúsítvány, és kevesebb mint 20 százalékuk kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA) osztályzatot. Ugyanakkor a felmért lakóingatlanok döntő része – több mint 80 százaléka – maximum a korszerűt megközelítő, azaz DD vagy annál rosszabb besorolású. A lakások 55 százaléka pedig átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. Eközben az energiafaló – kiemelkedően rossz – lakások aránya csaknem hatszázalékos az országos adatok alapján. Budapesten valamivel kedvezőbb a helyzet: az országos átlagnál magasabb, megközelítőleg 24 százalékos a korszerű (CC) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy tapasztalta, az eladók az értékesítés előtti utolsó pillanatra hagyják az energiatanúsítvány beszerzését. Miközben az energetikai szempontból a legjobb AA kategóriás lakóingatlanok négyzetméterára 10-20 százalékkal is magasabb lehet, mint az azonos környéken lévő, rosszabb osztályzatú lakásoké. Balogh László arra számít, hogy az energiatanúsítványok később a mostaninál fontosabb szerepet játszhatnak a lakásvásárlási döntéseknél, miután 2021-től minden használatba vett épületnek nullához közeli energiaigényűnek kell lennie.
