Darwin napján megmutathatjuk, hogy a tárgyalás képessége emelt ki minket az állatvilágból

Úgy tűnik, ez a békés megoldások keresésének napja.

Sok boldog Darwin-napot kívánok minden kedves olvasónknak!

A Darwin-nap a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe. Február 12-én, az evolúciós paradigma atyjának születésnapján rendezik meg szerte a világon. Ilyenkor a nagy természettudományi múzeumok külön erre a napra időzített programokkal készülnek, melyek a tudományos gondolkodás fejlődését, eredményeit hivatottak bemutatni.

A Darwin-díjakat azonban nem ezen a napon osztják ki. Sőt, azokat egyáltalán nem adják át, hiszen a díjazottak nagy része már nem tudna felsétálni a pulpitusra, hogy átvegye, mivel a többségük már nem él, amikor méltónak mutatkozik a kitüntetésre. A Darwin-díjat ugyanis azok kaphatják meg, akik valami különösen szerencsétlen és bugyuta módon lelik a halálukat. A díj elnevezése onnan származik, hogy ezek az emberek Charles Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elmélete értelmében „szívességet tesznek” az emberiségnek azzal, hogy nem örökítik tovább ostobaságukat az utódaikra.

Az elmúlt években egyébként a mobiltelefon-használók ugrottak a Darwin-díjasok listájának élére, ugyanis rengetegen lelték halálukat, miközben szelfit készítettek vagy pokémonokat próbáltak becserkészni.

Az Ausztriában élő magyarok számára akár úgy is tűnhet, hogy fontos naphoz érkeztek, ugyanis ismét napirendre kerül az új osztrák kormánynak az a javaslata, hogy csökkentenék a náluk dolgozó külföldieknek járó szociális juttatásokat. A bécsi parlament előtt lévő javaslatról Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és Angelika Mlinar, a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum európai parlamenti képviselője, az ALDE korábbi alelnöke tart sajtótájékoztatót Együttműködünk az ausztriai magyar munkavállalók érdekeiért és a családokért címmel. Csakhogy a jelek szerint Brüsszel egyelőre nem tehet semmit az osztrák törekvések ellen. Csak miután azt elfogadta a parlament, akkor vizsgálhatják meg, hogy az mennyire egyezik meg az uniós irányelvekkel. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem egyezik. Maryanne Thyssen, az Európai Bizottság szociális és munkaügyért felelős tagja nemrégiben Budapesten arról beszélt, hogy Brüsszel álláspontja az, hogy ahol a járulékot fizeti valaki, ott jogosult az ellátásra. Valószínűleg a mai eseményen sem hangzik el más.

Ausztria egyébként még sok borsot törhet a magyar kormány orra alá, annak ellenére, hogy az új Kurz-kormány politikája első ránézésre kifejezetten jól passzol az orbánihoz. A kormányfők bécsi találkozóján már körvonalazódtak a frontvonalak.

Ma két déli szomszédunk, Szerbia és Horvátország is megpróbál dűlőre jutni néhány olyan kérdésben, amelyek évtizedek óta mérgezik a két ország viszonyát. Aleksandar Vucic szerb elnök zágrábi útja már hetek óta forralja az indulatokat mindkét országban. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter megpróbálta rávenni Vucicot, hogy mondja le a látogatást. Úgy nyilatkozott, hogy az államfőt „usztasák” fogják várni, és félő, hogy úgy kell majd kimenekíteni a horvát fővárosból, mint annak idején Srebrenicából. A horvátok persze kiakadtak ezen a nyilatkozaton, és önmérsékletre intették a szerb védelmi minisztert. Szóval nem túl jó hangulatban kezdődik a mai találkozó, ha elkezdődik egyáltalán, és nem fújják le az utolsó pillanatban valami mondvacsinált indokkal.

A találkozón egyebek mellett a régóta húzódó határvitákról, a háború alatt elmenekült emberek jogosultságairól, a kisebbségek védelméről esik majd szó. Korábban arról is hallani lehetett, hogy esetleg a háborús kártérítések is szóba kerülhetnek majd, de vannak olyan vélemények, melyek szerint ez igazán egyik országnak sem érdeke, mert mindkettőnek sok elszámolnivalója van. Nemcsak egymással, de Boszniával is. Márpedig ez utóbbival mindkét országnak elég ellentmondásos a viszonya.

Ha nem is új fejezet, de új bekezdés nyílhat ma az izraeli–palesztin konfliktusban is. Mahmúd Abbász palesztin elnök ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik. Oroszország egyre nagyobb diplomáciai szerepet vállal a Közel-Keleten, és úgy tűnik, igyekszik mindenkivel jóban lenni. Néhány napja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő járt a Kremlben.

A mai találkozótól nem lehet óriási áttörést várni, legfeljebb annyit, hogy Putyin meghallgatja Abbász panaszait, és megpróbálja csillapítani az indulatokat. Már amennyire tudja, hiszen hiába kéri Abbásztól, hogy ne lődözzék az izraeli területeket, valószínűleg a palesztin vezető sem tud megálljt parancsolni a teljes Hamásznak.

Jeruzsálem fővárosi státuszáról szóló vitákban Oroszország egyelőre semleges álláspontot foglal el. Nem hallani, hogy átköltöztetnék Jeruzsálembe a Tel-Avivban található nagykövetségüket.

Természetesen folytatódnak tovább az események Phjongcshangban, a XXIII. téli olimpiai játékok helyszínén. Dacolva a zord, hideg időjárással. Az erős szél miatt például vasárnap elhalasztották a férfilesiklást, amelyben Kékesi Márton révén magyar induló is van. A Nemzetközi Síszövetség jelezte, hogy a pótlás 15-én, csütörtökön lesz, az aznapra kiírt férfi szuperóriás-műlesiklás pedig péntekre, a tartaléknapra tolódik. Amire azonban hétfőn hajnalban magyar szempontból érdemes lesz odafigyelni, az az alpesi sí, női óriás-műlesiklás Hozmann Szonjával és Maróty Mariannal. Minden érdekes, a téli olimpiával kapcsolatos információt itt talál.

Továbbá hétfőn a Magyar Jégkorong Szövetség sajtótájékoztatót tart. Ezen szó lesz az Erste Liga rájátszásáról, illetve a felnőttválogatott felkészülési programjáról.