„Frej nekidől a foltos tapétának, és gyűlöli a családját, amely olyanná tette, amilyen, mogorvává, lobbanékonnyá és gyerekessé, őt, aki egyébként fegyelmezett és nyugodt. Van a család intézményében valami, amitől összetöpörödik, amitől sürgősen meg akar szabadulni, jóllehet önmaga előtt nem tudja eltitkolni, hogy egy család: jövendő családja már feltűnt a láthatáron”
– olvassuk a regény vége felé.
Az elszakadás végül az idősebb fivérnek, Frejnek sikerül. A kevésbé szeretett gyermek lesz az, aki élve és szabadon kerül ki a háborúból.
(Ulla-Lena Lundberg: A marcipánkatona. Fordította: Jávorszky Béla, Széphalom Könyvműhely, 2015, 463 oldal.)
