Iris Radisch: Újságírásért nem jár Nobel-díj

Amit Szvetlana Alekszijevics művel, az nem irodalom, ezért Nobel-díj sem jár érte – véli Iris Radisch.

Iris Radischt a DPA német hírügynökség kérdezte Szvetlana Alekszijevicsről, miután csütörtökön a fehérorosz írónőnek ítélték a Nobel-díjat. Az irodalomkritikus kifejtette, hogy a teremtést, az alkotást hiányolja az új irodalmi Nobel-díjas műveiből. Szerinte az irodalomnak mindenképpen fikciónak, a szerző alkotásának kell lennie. Hozzátartozik a nyelvi minőség és a képzelőerő is, amelyek szerinte nincsenek meg Szvetlana Alekszijevics műveiben. Úgy véli: inkább jegyzőkönyveknek vagy jó interjúknak kellene nevezni Alekszijevics műveit, mint irodalomnak.

Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónak a hivatalos indoklás szerint a tényirodalmat megújító műveiért ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Alekszijevics több száz interjút készített a második világháborúról, az afganisztáni háborúról, a kommunizmus bukásáról és a csernobili katasztrófáról. Beszélgetőtársai többnyire hétköznapi emberek voltak, az ő vallomásaikból állt össze a könyvek szövege.

„Interjúkat készített, aztán feldolgozta a szemtanúk vallomásait. Egyesek szerint irodalmi módon tette, de én ezt kétségbe vonom. Szerintem ezek a szövegek a nagyon jó újságírás kritériumainak felelnek meg” – mondta el Radisch. Véleménye szerint minden, az újságokban megjelenő interjú is pontosan úgy készül, mint Alekszijevics művei: az újságírók feldolgozzák a felvett interjúkat, mielőtt megjelentetnék őket.

Radisch aggasztónak tartja, hogy az irodalmat egyre inkább irodalmon kívüli szempontok alapján ítélik meg. Példaként Jenny Erpenbeck német írónő legújabb regényét említette, amelyet azért tartanak olyan fontosnak, mert a menekültkérdésről szól, miközben a regény irodalmi értéke háttérbe kerül. „Irodalomkritikusként nem elegendő nekem, ha egy könyv izgalmas témát vet fel.”

Sokan fontos politikai jelzésként értékelték a Svéd Akadémia döntését, mivel Szvetlana Alekszijevics Putyin elszánt kritikusa. Radisch ezt a jelenséget is kritikusan szemléli. „A Nobel-díjnak nem szabadna ennyire irodalmon kívüli szempontokhoz igazodni. Ahhoz kellene igazodnia, hogy irodalmi szempontból mi a jó és mi a rossz.”

Iris Radisch neve a magyar olvasóknak is ismerős lehet: ő készítette a Zeit német hetilapnak azt a 2013-as, nagy port kavart Kertész Imre-interjút, amelyben az író holokausztbohócnak nevezte magát. Az irodalomkritikus a lap Feuilleton rovatának vezetője – ebben a rovatban jelennek meg a kulturális témájú anyagok. Iris Radisch a DPA-nak azt is elmondta: tisztában van azzal, hogy a  többség nem fog egyetérteni a Szvetlana Alekszijevicsről alkotott véleményével, de úgy véli, valakinek muszáj „magasba tartania az irodalom zászlaját”. Radisch láthatóan saját szerkesztőségében is kisebbségbe került. A Zeit Alekszijevicsről szóló cikke szerint az írónő Nobel-díja „a remény jele”.