Ebédelt-e Mussolini Budapesten?

Elfeledett sztár, emlékezetes regényszereplő és Buda hétköznapi polgárai: róluk mesél Verrasztó Gábor.

rKissNelli
2016. 02. 05. 6:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néha csak megtetszik Verrasztó Gábornak egy ház. És van, hogy kiderül: érdekesebb egy ilyen ház története, mint egy olyané, amely híres ember lakhelye volt. „A Török utca 12., a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Levéltár épülete nagyon tetszett nekem. Antall József dolgozott itt igazgatóként. Kiderítettem, hogy egy színésznőnek építette a »mecénása«. A hölgy a bécsi Orfeumban táncolt.”

A kutató-újságíró Verrasztó elmondása szerint mozgáskorlátozottként is mindenütt természetesen kezelik, és nagyjából azokkal a problémákkal szembesül, mint minden más kutató. Elsősorban a szüleinek hálás, amiért taníttatták. „Az én gyerekkoromban a fogyatékos – de nem szeretem ezt a szót! – gyerekeket még nem volt kötelező iskolába küldeni. Dönthettek volna úgy is, hogy nem íratnak be. Budapesti barátaim biztatására végeztem el a MÚOSZ újságíró-iskoláját. Így ragadtam a fővárosban, mert eredetileg orosházi vagyok. Soha nem volt gond abból, hogy mozgáskorlátozott vagyok. Amikor például meghívtak első munkahelyemre, a Zsaru Magazinhoz, hogy vezessem a hobbirovatot, szóltam, hogy kerekes székkel közlekedem. Mondták, hogy na és akkor? Ott nem volt lift a szerkesztőségben, de lejöttek elém, és felvittek az emeletre. Kutatni elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárba és Budapest Főváros Levéltárába járok. Ezek az intézmények már akadálymentesek.”

A Budai históriáknak 2015 végén jelent meg új kötete, aztán közvetlenül utána még egy Verrasztó-könyv látott napvilágot. Goll Bea, a negyvenes évek körülrajongott magyar színészcsillaga életrajzát „állította össze” Verrasztó Gábor. Őt is egy helytörténeti kutatásnak köszönheti: „Egy Takács nevű embert kerestem, amikor az internetes kereső kidobta Goll Bea erősen hiányos életútját, és benne azt, hogy a fiatal színésznő a Völgy utca 37.-be költözött, miután férjhez ment. Innentől ez is budai história volt. Megnéztem a házat, és elkezdtem kutatni Goll Bea után.”

Így talált rá egy internetes rajongói oldalra, majd egy baráton és szomszédon keresztül magára a Svájcban élő Goll Beára. Találkoztak és interjút is készített a színésznővel, aki a negyvenes évek után nyomtalanul tűnt el a magyar filmes életből. 2014-ig élt, de Svájcban soha nem fedte fel valódi kilétét. Pedig ma is van rajongótábora. Ráadásul olyanok, akik fiatalok ahhoz, hogy életében ismerhették vagy moziban láthatták volna Goll Beát: képeslapgyűjtők, megszállott mozirajongók, a régi filmek és a régi történetek szerelmesei.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.