A délvidéki Végel László a magyar és a szerb irodalom jeles képviselője, egyben a „talanság írója”, az illúzió- és hitevesztettség, a reménynélküliség, a talajtalanság és jövőtlenség szerzője, a többfelé kötődés, de sehová sem tartozás érzésének igazi megosztója – hangsúlyozta köszöntőjében E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója.
Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese az ünnepségen úgy fogalmazott: Végel László különlegességét az adja, hogy már első látásra sincs benne „semmi szokványos”, „semmi normális”. Parasztgyerekként megírta az első magyar beat-regényt, Újvidéken megtelepedve nem a faluról írt, mint a vele egy napon, szintén Szenttamáson született Gion Nándor, hanem a városról, feltéve ezzel Újvidéket a magyar irodalom térképére. Könyvei gyakran előbb jelentek meg szerbül, mint magyarul, regényei pedig úgy szólnak a kisebbségi létről, hogy elkerülik a megszokott sémákat – hangoztatta Károlyi Csaba.
Hozzáfűzte: Végel László a plebejus ember egyenességével mutatja meg a legbonyolultabb dolgokat, evidenciaként mondja ki azt, amin más oly sokszor és hosszan rágódik.
Végel Lászlóval az esten Parti Nagy Lajos beszélgetett, aki a vajdasági szerzőt a „legradikálisabb magyar írónak” nevezte. Kérdésére az író felidézte: sokan liberális kozmopolitaként könyvelték el, úgy érezték, nem foglalkozik eleget a kisebbségi léttel, a nemzeti gyökerekkel. Mint fogalmazott, egyszerű falusi emberek között nőtt fel, ahol a nemzeti kérdések helyett mindenki a nagyvilágról, Amerikáról, a második világháborúban a különböző frontokon szerzett tapasztalatairól mesélt. „Ezért nevezem magam inkább plebejus kozmopolitának, így adózok a falusi utcám emlékének.”
Végel László beszélt arról is, hogy úgy érzi, valójában ugyanazt a regényciklust írja egész életében. Első művei ugyan a nemzedéki problémákról szólnak, az újabbak pedig nem, könyvei mintha mégis „feleselnének egymással”.
Terveiről szólva a vajdasági szerző elmondta: szeretne egy Budapest-regényt írni, amelyből kiderülhetne „hogyan látunk mi titeket, budapestieket”.
