Az először a Jelenkor hasábjain, majd 1994-ben a Századvégnél kijött Priusz ezt mutatja meg: hogyan tudta a diktatúra úgy tönkretenni fiatalságod, életed, hogy aztán még te magyarázkodj, amiért csak ennyit kellett elviselned. Hogy te menj át az utca másik oldalára, ha rendőrt látsz, te rezzenj össze, te kezeld a múltadon esett pecsétként azt, amit másoknak kellene. Így van ez évtizedek után is: a Priusz tavaly a Magvetőnél már a szülőfaluról, Véséről, a Bertókokról szóló írásokkal, valamint három korábbi interjúval kiegészítve jelent meg. Alapos, fontos kötet, végül mégis kicsit annak a versnek a biztatásával is, amit a költő épp egy éve idézett fel lapunknak: „Nyolc hónapot kübliben fejen állva, / úgy is kibírsz. Ne nyavalyogj hiába.”
(Bertók László: Priusz, Magvető, 2016)
