A világsikerű Semmi szerzője ezúttal még véletlenül sem gyerekeknek írt: története komoly, nehezen fogyasztható. Minden egyes önvádon és zaklatottságon keresztül kell verekednünk magunkat, amihez hozzájön, hogy eleve kihagyásokra épül a Macskaköröm, tehát sokszor nem is rögtön értjük, kihez beszél az elbeszélő, és miről is van szó konkrétan.
Hiszen a személyes elbeszélés, ha valóban az érintettek nyelvén, kódjaival és emlékeivel kíván szólni, nehezen megközelíthető külső megfigyelő számára. Épp amilyen külső megfigyelő hősünk is, aki a háború borzalmait kutatja, és szinte csak szenvtelenül tudja olykor feleleveníteni azt, ami annyi embernek a világ pusztulását jelentette.
Ennek a megírási kísérletéért érdekes könyv Janne Telleré: egy kísérlet, ami összességében talán kudarcra van ítélve, egyes elemeiben mégis mutatja, hogy az elbeszélhetőség, a történet-történelem megközelítése lehetséges. Legalább annyira, hogy mi is megsejthessük a borzalmakat, és azt, mennyire kemény dolog birokra kelni az emlékekkel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!