Ellentétben a magyar drámával és a magyar költészettel, a prózának eddig nem volt nálunk külön ünnepnapja. Ezen kívánt változtatni a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), amikor a tavalyi könyvhéten kezdeményezte, hogy a 2016-ban elhunyt Esterházy Péter születésnapja, április 14. legyen a magyar próza napja. Az ötletnek hamar vetélytársa is akadt, miután a Magyar Írószövetség is felvetette, majd 2017. november 13-ai ülésén kezdeményezte: ünnepeljék a magyar próza napját minden évben Jókai Mór születésnapján, február 18-án. Az írószövetség indítványát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is felkarolta, közleményében már a magyar széppróza napját emlegetve. Az ügy kapcsán igyekeztük megszólaltatni a fontosabb szereplőket.
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint nem érdemes ebben a kérdésben vitatkozni, inkább annak kellene örülni, hogy ennyi jeles naphoz köthető a magyar próza jelentősége, és ilyen sok alkalmunk van arra, hogy ünnepelhessük nemcsak a múltbéli, hanem a kortárs szerzők műveit is. Az intézményvezető ugyanakkor hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy a választásban talán az is közrejátszott, hogy a dátum az év mely időszakára esik, s annak környékén vannak-e még más, irodalmi vonatkozású kezdeményezések. Esterházy Péter születésnapja például igen közel van a magyar költészet napjához, amelyet április 11–én, József Attila születésnapján ünneplünk.
Kérdésünkre, hogy mi indokolta, illetve előzte meg az írószövetségnek ezt a javaslatát, és hogy ez tekinthető-e reakciónak az MKKE felvetésére, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke azt válaszolta: a 2017 könyvhetének megnyitójában elhangzott kijelentés az MKKE elnökségének javaslata volt, amelyet mindenféle előzetes szakmai egyeztetés nélkül tártak a nyilvánosság elé. Szentmártoni már akkor, elsőként jelezte ezzel kapcsolatos ellenérzéseit a sajtóban, és javasolta helyette mérlegelésre Jókai, Mikszáth vagy Móricz születésnapját. – Rá egy hónapra a Magyar Idők körinterjút készített többünkkel (Mezey Katalin, Szőcs Géza, Orbán János Dénes és jómagam), amelyben konszenzus alakult ki köztünk Krúdy Gyula születésnapját illetően. Később, a Magyar Írószövetség őszi választmányi ülésén ezt azért vetettük el, mert Krúdy október 21-én született, amely túl közel van az 1956-os forradalom ünnepnapjához. Mi azon a véleményen voltunk, hogy olyan jelentős íróval kellene összekapcsolni a magyar széppróza megünneplését, akinek a születésnapja viszonylag távol esik minden más kulturális vagy nemzeti ünnepünktől. Hiszen az egész irodalmi szakmának az az érdeke, hogy egy évben lehetőleg minél többször hívhassuk fel a szélesebb közönség figyelmét kultúránk, irodalmunk értékeire – tette hozzá Szentmártoni János. Az írószövetség elnöke hangsúlyozta: nem Esterházy Péter irodalmi örökségével van gondjuk, hanem a két irodalmi ünnep, a nagy múltú magyar költészet napja és az újszülött magyar próza napja egybekapcsolásával. – Mi egyébként december óta – egy felvidéki költőtársunk, Gál Sándor javaslatára – a magyar széppróza napjaként említjük az ünnepet, mert kimondottan a szépirodalmi próza értékeire szeretnénk ráirányítani a figyelmet.