Négy kérdéscsoportot jártunk körbe a kutatás során: a hamis termékekkel kapcsolatos vásárlási szokásaikról, a motivációikról (miért és hol vásárolnak hamis termékeket), a hamisítással kapcsolatos attitűdjeikről és az esetleges internetes letöltéseikről kérdeztük a fogyasztókat.
Pozitívum, hogy a fogyasztók hozzáállása harmadáról ötödére esett vissza a hamis termékek elfogadásával és választásával kapcsolatban. Viszont jogtiszta digitális tartalmat átlagosan 81 százalékban fogyasztanak az emberek, és a fiatalok aránya a kérdésben ennél sokkal alacsonyabb.
A HENT titkára, Tóth Zita elmondta: „A jelentés bizonyos adatai egészen biztatóak, például a legtöbb termékcsoport esetében csökkent a hamisítványokat vásárlók aránya. Ezzel szemben évek óta kimutatott tendencia a fiatalok és a budapestiek körében, hogy átlagon felül vásárolnak hamis termékeket. Az idei kutatás adataiból kiolvasható, hogy a hamisítványok interneten keresztül történő beszerzése egyre gyakoribb: a hamis parfümök esetében 4-ről 10 százalékra, a hamis gyógyszerek esetében 5-ről 21 százalékra nőtt ez az arány egy év alatt.” Tóth Zita hozzátette: „A kutatás eredményei alapján a HENT célja továbbra is a hamisítás elleni összefogás erősítése és a lakossági tudatosságnövelő programok folytatása, különös tekintettel az interneten forgalmazott hamisítványok keresletének csökkentésére.”
A kutatási jelentés kivonata a közérdeklődésre leginkább számot tartó eredményekkel a következő linken olvasható.
A teljes tanulmány letölthető innen.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végezte a felmérést.
