Az egytálétel a Muravidékre, ennél szűkebben a vidék magyarlakta területeire jellemző, s innen indulva vált igazi helyi ételkülönlegességgé. Több fajta húsból készül (marha, sertés, vad) igazán bő vöröshagymaalapon, sok helyütt ugyanannyi kiló hagymát használnak, mint amennyi a hús. Az így készült vegyes pörköltfélét a vége felé krumplival gyarapítják, ecetes feferónipaprikát és fehérbort – tehát nem a pörköltökhöz megszokott vörösbort – tesznek bele. A sűrű szaftot így a sok vöröshagyma, a csípős-savanyú feferóni, a magyaros pirospaprika és nem utolsó sorban a jó bor ízesíti.
A bogrács nevű étel elkészítési ideje a pörkölteknél megszokott 2-3 óra, ami jó alkalmat nyújt arra, hogy a lassan rotyogó fazék mellett a társasági élet kiteljesedhessen. Lendván és környékén elődeink ezt az ételt tehát magáról a vas főzőedényről, a bográcsról nevezték el már nagyon régen. Nálunk az asztalra bogrács, és nem bográcsgulyás kerül, s mellé természetesen kemencében sült, fehér tésztából készült muravidéki perec dukál, valamint rizlingfröccs a Lendva-hegyről, harmatos pohárban. Érdekesség az is, hogy a Muravidéken a bográcsot egyaránt sajátjuknak tartják a magyarok, a szlovének és a horvátok is.
Akik idén augusztus 24-én Lendván jártak, megkóstolhatták a bográcsot a pereccel és a fröccsel, vagy akár részt is vehettek a hagyományos Bográcsfeszt versenyén. E napon a város főutcáján 105 üst alól hömpölygött a füst és a jó illat. A rendezvényt hűvös, esős idő kísérte, ám délutánra kiderült az ég, de ez már csak fokozni tudta a kialakult jó hangulatot. A benevezett csapatoknak a szervező Lendva község – épp az egyenlő esélyek biztosítása végett – az ételhez biztosította az alap hozzávalókat, de padokat és asztalokat, sőt tűzifát is kaptak a csapatok, sőt, az idén öt liter bort is.
A turisztikai-gasztronómiai rendezvény a „Lendava vabi – Lendva Várja Önt” gyűjtőfogalom alatt zajlik, s a Bográcsfeszt csak egyike a nyáron a városban sorra kerülő rendezvényeknek, de mindenképp a legnagyobb, a legismertebb és a legtöbb látogatót vonzó esemény, körítve a bortermelők nemes nedűjével, lángossal, diós, mákos és kürtős kaláccsal, sok jó zenével.
