„Jellemző, hogy 8-12 évig tanulták a nyelvet, viszont képtelenek egy komolyabb mondatot helyesen leírni.”– mondta el interjúnkban Nagy Károly, a Pannon Egyetem Georgikon Karán működő Idegennyelvi Lektorátus német nyelvtanára.
Hozzátette, hogy „Az alap- és középfokú oktatási intézményekben mindent, még a legnehezebb nyelvtani szerkezeteket is tanítják, többször is előfordul ugyanaz a téma, viszont semmit nem tanítanak meg kellő alapossággal, ezért a hallgatók mindent csak „körülbelül” tudnak. Szövegértési képességük gyenge: nem mondják el nekik, hogy egy mondat fordításánál, megértésénél érdemes az állítmányból kiindulni. Minden mondatot „elölről a vége felé” fordítanak, legtöbbször rosszul, ezért nem is értik meg a szövegeket. Nem érzik az idegen nyelv struktúráját.”
– Mennyiben és miben változott a hallgatók hozzáállása a nyelvtanuláshoz?
– A nyelvvizsga miatt tanulnak, nem azért, hogy jó nyelvtudással nagyobb esélyük legyen a munkaerőpiacon. A nyelvet úgy fogják fel, mint szükséges rosszat.
– Milyen nyelveket tanulnak? Milyen az aránya az általános és a szakmai nyelvnek?
– Az angol toronymagasan vezet, a német a második. Egyre többen kezdenek viszont oroszt tanulni, ami a környékünkön (Keszthely, Hévíz) az orosz vendégek érkezésével magyarázható. Szakmai nyelvet csak az tanul, akinek ilyen nyelvvizsga kell. Létezik például mezőgazdasági szakmai nyelvvizsga is, de nálunk (elsősorban agráregyetem) az elmúlt öt évben egyetlen agrárszakos hallgató sem tett ilyet, mivel nincs előírva nekik a szakmai nyelvvizsga.
– Mennyiben élnek a hallgatók a külföldi szakmai gyakorlatok vagy egyéb nemzetközi csereprogramok lehetőségével?
– Nagyon kevesen élnek vele, pedig lennének lehetőségeik. Nincs bennük vállalkozókedv, rettegnek az új dolgok kipróbálásától.
– Milyen sikeresen teljesítik a hallgatók a nyelvvizsga kötelezettséget a diplomához?
– Információim szerint 50-60 százalékának van meg a szükséges nyelvvizsgája a diplomaátadón. A többiek „puha” bizonyítványt kapnak, tehát egy papírt, hogy teljesítették az egyetemi követelményeket, diploma viszont csak később, a nyelvvizsga megszerzése után lesz.
Az interjút a KITEX nyelvvizsgaközpont munkatársai készítették.
