Legyünk mi is bátrak! – Márciusi ünnepségek a Muravidéken

A múlt két hétvégén lezajlott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepségek zöme a szlovéniai Muravidéken.

Vasárnap, március 15-én a muravidéki magyarság központi ünnepsége hagyományosan Lendván, a Széchenyi- és a Kossuth-emléktábla előtt vette kezdetét.

Az emléktáblák megkoszorúzása előtt Vida Törnar Judit, a lendvai magyarság elnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, még 167 év eltelte után is büszkék vagyunk azokra a fiatalokra, akik mertek szabadságról, függetlenségről, céltudatos magyar államról álmodni.

Annak ellenére, hogy a szabadságharc megbukott, sok minden megmozdult, egyértelműen egy új korszak kezdődött el a magyar történelemben politikailag, gazdaságilag és a mindennapokban is. Az akkor célul kitűzött tizenkét pont a lendvai magyarság elnöke szerint megvalósult, de nem árt újra és újra elgondolkozni azon, élünk-e az elődeink által kivívott jogokkal. „A jogok ne csak a törvénykönyvben leírt sorok legyenek, hanem belső késztetést érezve merjünk élni velük, merjük cselekedeteinkkel bizonyítani, hogy méltó utódjai vagyunk Petőfinek, Vasvárinak, Jókainak és Irinyinek.”

A lendvai magyarság elnöke után Anton Balazek, Lendva polgármestere is köszöntötte az ünneplő közönséget. Kifejtette, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc célkitűzései, a szabadság, a polgári jogok, az összetartás mindig aktuálisak maradnak. Hangsúlyozta, büszke arra, hogy a magyarok mellett a szlovének, az egyéb nemzetiségűek is megünneplik ezt az ünnepet, egymás nyelvét, kultúráját, gazdaságát erősítve.

Az ünnepi beszédek után a Széchenyi- és a Kossuth-emléktábla koszorúzása következett, majd a rendezvény a Színház- és Hangversenyteremben folytatódott a muravidéki fiatalok ünnepi műsorával. Ezt megelőzően, a vendégek köszöntése és a himnuszok elhangzása után elsőként Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke osztotta meg gondolatait az ünneplő közönséggel. Beszédében kifejtette, az ünnepek mindig jók arra is, hogy tükörbe nézzünk, mit is tettünk az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy a kis létszámú muravidéki magyarság megmaradhasson.

Elmondta, négy évvel ezelőtt két fő irányvonalat tűzött ki a fő cél érdekében. Az egyik a közösségépítés volt, és úgy látja, ebben előrelépés tapasztalható, egyebek között a politikum által megteremtett közhangulat révén is. A másik részleges cél egy tisztán működő közösség létrehozása volt, a különböző egyéni érdekek, privilégiumok megszűnése, s az ellenkezések dacára az út helyesnek bizonyult.

„A megmaradás érdekében mindenkinek megvan a feladata, így minden egyénnek, az anyaországnak és természetesen Szlovéniának is. Magánemberként mindent meg kell tennünk, hogy a családban a gyermekekbe tápláljuk a magyarságot.” A gondolatot folytatva a muravidéki csúcsszervezet elnöke kifejtette, hogy az elmúlt esztendőkben az anyaország jelentősen megváltoztatta hozzáállását, megnövelte a támogatását, így ennek is hála, erősebb magyar közösségről lehet beszélni, mint néhány évvel ezelőtt. Emellett a szomszédos magyarországi megyék, folytatva a mindig is megadott támogatást, ma sem feledkeznek meg a muravidéki magyarságról. „Szlovénia szerepét azonban kettősnek látom. Egyrészt a gazdasági válság ellenére a szlovén állam azonos pénzügyi támogatásban részesíti a magyarságot, ami természetesen igencsak pozitív. Másrészt a kétnyelvűség megvalósítása, a gazdasági alap megteremtése annak ellenére, hogy törvényileg szinte ideálisan van megoldva, a gyakorlatban egyáltalán nem él.”

A muravidéki elnök után, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára mondott ünnepi köszöntőt. Ebben az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot a legfontosabb magyar identitást erősítő ünnepnek nevezte. „Nem véletlenül van így, hogy március 15-én szerte a magyar szállásterületen, a Kárpát-medencében, de ezen túl, Nyugat-Európában, a tengerentúlon is, az amerikai térségben vagy éppen Ausztráliában a történelem évszázadai során elszármazott magyarok közösségei megtartják saját ünnepüket. 1848. március 15-én ugyanis átszakadt egy gát, a szabadság útjában álló gát, amely nem engedte érvényesülni a modernizálódó Európában a szabadságjogokat a magyar emberek számára, hiszen ideje volt a jobbágyfelszabadításnak, a jogegyenlőségnek, a közös teherviselésnek, a szuverén magyar államnak.”

Hoppál Péter hangsúlyozta, a polgárosodás útjára lépő magyarság 167 év után is irányadó számunkra, „ahogy akkor, most is összefogásra, együtt gondolkozásra van szükségünk.

Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország újonnan kinevezett szlovéniai nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldön megmaradás kulcsfontosságú pontja az anyanyelvápolás, amely elé Szlovéniában szerencsére nem gördítenek akadályokat. Ezt a tényt nagy értéknek nevezte, amellyel a muravidéki magyarságnak kötelessége élni, és az áhított gazdasági felemelkedésnek, a fiatalok elvándorlása megállításának is csak akkor lesz értelme, ha továbbra is megértjük egymás szavát.

Utolsóként Márky Zoltán lendvai magyar konzul is szólt az ünneplő közönséghez. Kifejtette: március 15-én a hét határon túli magyar közösség mindig egymásra is gondol, így bizonyára jelenleg is mindenki gondol a nehéz hónapokat átélő kárpátaljai magyar közösségre, amelynek segítséget kell nyújtanunk. Hangsúlyozta, az ünnep alkalmából mindig díjazni szoktuk a kiemelkedő teljesítményeket, így külön köszöntötte dr. Varga József nyelvészt, írót és költőt, a Maribori Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének nyugalmazott tanszékvezetőjét, a magyar kultúra lovagját, akinek az ünnepet megelőző napon Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozati kitüntetést adományozta. Végül Márky Zoltán felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök az ünnep alkalmából a határon túli magyarságnak megfogalmazott üzenetét.

Az ünnepi beszédek után a muravidéki fiatalok által összeállított ünnepi műsor következett.

A magyar nagykövetség minden márciusban a szlovén fővárosban is ünnepséget szervez. A hagyományokhoz híven a ljubljanai várban tartották az ünnepséget, ahol gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első felelős magyar kormány miniszterelnökének emléktáblája található, majd az ünnepi program a nagykövetségen folytatódott.

A várban Göncz László nemzetiségi országgyűlési képviselő szólt az ünneplőkhöz, felidézve a történelmi eseményeket, hatásukat a mára, majd a közösség támogatását is kérte kezdeményezéséhez, hogy Batthyány emléktábláját a mostani eldugott helyről méltóbb helyre tegyék át.

A nagyköveti rezidencián Szilágyiné Bátorfi Edit köszöntötte a vendégeket, felolvasva Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi köszöntőjét is. Az ünnepi műsort a ljubljanai vasárnapi magyar iskola tanulói és a József Attila Kulturális Egyesület tagjai színesítették versekkel és énekekkel.