Elégedett Európai Bizottság

Az Európai Bizottság "teljes mértékben elégedett" az EU külügyminiszteri tanácsának a bővítéssel kapcsolatban hétfőn elfogadott állásfoglalásával. Szóvivői vélemény szerint a bizottság soha nem tett utalást arra, hogy csak tíz ország zárhatja le a tárgyalásokat jövő év végéig.

Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője, Jean-Christopher Filori szerint a tanácsülés vonatkozó végkövetkeztetései ismételten megerősítik a csatlakozási tárgyalások eddig alkalmazott módszerét és alapelveit, s a dolgok jelenlegi szakaszában ez a legfontosabb mozzanat.

A külügyminiszterek állásfoglalása nem tesz említést arról, hogy a tanács hány tagjelölt esetében lát lehetőséget a csatlakozási tárgyalások jövő év végi lezárására. A szóvivő szerint azonban a bizottság sem tett soha olyan utalást, amely szerint ezt a célt tíz ország érheti el. Bővítési stratégiai dokumentumában egyrészt rögzítette, hogy az uniónak a 2000-2006 közötti időszakra szóló pénzügyi-költségvetési előirányzatai alapján ennyi ország csatlakozása módosítások nélkül finanszírozható. Másrészt emlékeztetett arra, hogy a 12 tárgyaló tagjelölt közül 10 tekinti magára nézve irányadónak az EU göteborgi csúcsértekezletén jóváhagyott bővítési menetrendet. A két kivétel Bulgária és Románia.

A Göteborgban kitűzött cél szerint a jövő év végére le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat az erre készen álló tagjelöltekkel, hogy ez utóbbiak már tagországként vehessenek részt a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon. Ugyanezt erősítették meg most a külügyminiszterek is, gondosan kerülve számok említését.

A stratégiai dokumentumot széles körben úgy értelmezik, hogy a bizottság tíz tagjelölt esetében lát lehetőséget a tárgyalások jövő év végi lezárására, illetve ennek nyomán a 2004-es csatlakozásra. Noha a szövegből és a részletes országértékelésekből valóban ez következik, tény, hogy a dokumentum ezt ilyen közvetlenül sehol nem mondja ki.

Megfigyelők szerint a tanács most azért fogalmazott ilyen feltűnő óvatossággal, mert a tagjelöltek körében némi bizonytalanságot keltett, hogy legutóbbi ülésén a francia külügyminiszter – még ha csak kérdés formájában is – felvetette mind a 12 tárgyaló jelölt egyidejű taggá válásának a lehetőségét. Azóta uniós illetékesek – és maguk a francia vezetők is – ismételten cáfolták, hogy ez Párizs hivatalos álláspontja lenne, vagy hogy a felvetés mögött a bővítési folyamat fékezésének a szándéka húzódna meg.

A külügyminiszterek arra is felkérték a bizottságot, hogy – ha lehetséges – a jövőre esedékes éves bővítési jelentéseit már az októberi brüsszeli EU-csúcson terjessze elő. A jelentéseket általában novemberben hozzák nyilvánosságra – idén is így volt -, ezért technikailag ez azt jelentené, hogy jövőre a bizottságnak már szeptemberre el kellene készülnie. Filori szerint ez ügyben még nincs döntés, a bizottság illetékesei tanulmányozzák a tanács kérését. Ha viszont ezt az Európai Tanács is megerősíti a hét végén tartandó laekeni értekezletén, ez nyilvánvalóan azzal járna, hogy lerövidülne a tagjelöltek értékelésére egyébként szánt idő – fűzte hozzá.

A jövő évi jelentéseknek azért lesz megkülönböztetett jelentősége, mert ezekben a bizottság várhatóan már jelezni fogja, hogy értékelése szerint mely tagjelöltek teljesítették a csatlakozási kritériumokat, vagyis zárhatják le az év végéig a tárgyalásokat.