EU-tagjelöltek a bővítésről

Martonyi János külügyminiszter megerősítette, hogy Magyarország nem kíván más EU-tagjelölteket bevárni uniós csatlakozásával, és nem tart igényt arra, hogy adott esetben mások rá várjanak.

A csatlakozási tárgyalások szerdán tartott miniszteri fordulója utáni sajtóértekezletén utalt arra, hogy ezt a kérdést néhány nappal ezelőtt Brüsszelben megvitatta francia kollegájával, Hubert Védrine-nel is, aki világosan leszögezte, hogy az unió egyik tagjelölt csatlakozását sem fogja késleltetni, egyiket sem kényszeríti arra, hogy másokra várjon.

Martonyi emlékeztetett arra, hogy az érvényben lévő menetrend szerint a jövő év végén le kell zárni a tárgyalásokat azokkal a tagjelöltekkel, amelyek akkorra készen állnak erre. Ő a maga részéről a bővítési folyamat közép-európai kontextusa miatt csak üdvözölné, ha már az első körben tíz ország csatlakozhatna.szerre nagyobb számú ország felvételét vagy a menetrend szerinti időpontok betartását kell előnyben részesíteni, akkor egyértelműen ez utóbbi mellett foglal állást – fűzte hozzá.

Előzőleg Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalási folyamat végén a legfelkészültebb tagjelölteknek „legfeljebb néhány hónapot” kell majd várniuk a lemaradókra. Szlovénia természetesen tart attól, hogy csatlakozásának időpontja kitolódhat, de az unió legmagasabb szintjeiről kapott biztosítékokat arra, hogy a várakozási idő nem lesz több néhány hónapnál, esetleg fél évbél – mondta.

A szerdai tárgyalási fordulón Magyarország után Csehország, Szlovénia és Ciprus is lezárta a bel- és igazságügyi együttműködés témakörét. Csehország emellett – a temelíni atomerőmű ügyében Ausztriával létrejött megállapodásnak köszönhetően – az energiafejezetet is félretehette. A forduló után az ideiglenesen lezárt dossziék számát tekintve Szlovénia került az élre 25 fejezettel. Ciprus és Csehország 24, Magyarország 23, Lettország 22, Litvánia és Szlovákia 21, Észtország 20, Lengyelország és Málta 19, Bulgária 13, Románia pedig 9 fejezeten jutott túl. A bővítési menetrend szerint ebben a fél évben lenne esedékes a közlekedési fejezet tárgyalása is, ez azonban egyik tagjelölt esetében sem kerülhetett napirendre, mert az unió még mindig nem tudta kialakítani közös álláspontját. A fő problémát Ausztriának az az igénye jelenti, hogy 2003 után is fenntarthassa a területét érintő tranzit kamionforgalom környezetvédelmi megfontolások miatti szigorú – az úgynevezett ökopontrendszeren alapuló – szabályozását. Ebben a kérdésben egyelőre nincs egyetértés a tagországok között, s amíg nem lesz, Ausztria nem hajlandó hozzájárulni a közös álláspont elfogadásához.