Mi történt Laekenben?

Az EU-tagországok a hét végén Laekenben tartott csúcsértekezletükön elfogadták az unió jövőjéről szóló nyilatkozatot, és megnevezték azt a tíz tagjelöltet, amelynek esélye van arra, hogy a jövő év végén lezárja a csatlakozási tárgyalásokat.

Pénteken és szombaton tartott tanácskozásukon az állam- és kormányfők emellett az afganisztáni rendezésben való uniós részvétellel, a terrorizmus elleni harccal, a bel- és igazságügyi együttműködéssel, valamint a közös védelmi és biztonságpolitikával kapcsolatban fogadtak el fontos döntéseket. A találkozót némileg beárnyékolta ugyanakkor, hogy a megbeszélések záró szakaszában Franciaország és Olaszország ellenállása miatt nem jött létre megállapodás több mint fél tucat uniós intézmény és hivatal székhelyéről. Az EU soros belga elnöksége számára fél éves tevékenységének fénypontja volt a laekeni nyilatkozat elfogadása, amely sokkal zökkenőmentesebbnek bizonyult, mint amire az előzetes jelzések alapján számítani lehetett. Élénk viták folytak viszont a majdani reformok előkészítésére hivatott tanácskozó gyűlés, a konvent elnökének és alelnökeinek kiválasztásáról. Az Európai Tanács végül Valéry Giscard dÍEstaing volt francia államfőt nevezte ki a testület elnökévé, két alelnökévé pedig Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfőt.

A Laekenben megerősített döntés szerint meghívják a konventbe a tagjelölteket is, amelyek ugyanolyan összetételben képviseltethetik magukat, mint a tagországok, vagyis egy fővel a kormány, kettővel pedig a nemzeti parlament részéről. Részvételük a tagállamokéval teljesen egyenrangú lesz, de az utóbbiak között kialakuló konszenzust taggá válásukig nem bonthatják meg.

A konvent jövő év március 1-jén tartja alakuló ülését, és a tervek szerint valamivel több mint egy évig dolgozik a 2003 végén vagy 2004 elején megnyíló következő kormányközi konferencia előkészítésén. Munkájának vezérfonalául a laekeni nyilatkozat szolgál, amely számos kérdést fogalmaz meg a reformokkal kapcsolatban, különös tekintettel az unión belüli hatáskörök pontosabb meghatározására és elosztására, a jogi szabályozási keretek leegyszerűsítésére, az EU demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételére.

A bővítési folyamattal kapcsolatban az Európai Tanács kinyilvánította: az uniónak „feltett szándéka”, hogy 2002 végére lezárja a csatlakozási tárgyalásokat azokkal a tagjelöltekkel, amelyek készen állnak erre. Az elnökségi záró következtetések meg is nevezik azt a tíz országot – Bulgária és Románia kivételével valamennyi tárgyaló tagjelöltet -, amelyek „a tárgyalások jelenlegi ütemének fennmaradása mellett” a jelzett időpontra készen állhatnak azok lezárására. A tizenötök ezúttal is megerősítették, hogy a tagjelölteket egyéni érdemeik szerint, a differenciálás elve alapján bírálják el, s hogy a tárgyalások továbbra is a jelenleg érvényben lévő uniós joganyag alapján folynak.

Az EU üdvözölte az afganisztáni rendezésről szóló bonni megállapodást, és kinyilvánította, hogy kész részt vállalni a stabilitás helyreállítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben. Ezzel összefüggésben bátorítja egy nemzetközi biztonsági erő Afganisztánba vezénylését, tagállamai pedig „tanulmányozzák, hogyan járulhatnak hozzá egy ilyen erőhöz”.

A tizenötök működőképesnek nyilvánították a közös európai védelmi és biztonságpolitikát annak ellenére is, hogy még nincs meg a végleges megállapodás az EU és a NATO között az atlanti szövetség erőforrásainak igénybe vételéről. Ennek már csak az az egyetlen akadálya maradt, hogy Görögországnak fenntartásai vannak az EU és Törökország között ez ügyben született egyezséggel kapcsolatban. Guy Verhofstadt belga kormányfő óriási előrelépésről számolt be az uniónak a terrorizmus ellen folytatott közös harcában, amellyel kapcsolatban a csúcsértekezlet nyugtázta az európai letartóztatási parancs bevezetéséről, a terrorizmus egységes meghatározásáról, valamint a terrorista személyek és szervezetek közös – nyilvánosságra nem hozott – listájának összeállításáról született megállapodásokat.

A bel- és igazságügyi együttműködés erősítésének érdekében az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül kialakítja az unió közös menekültügyi és bevándorlási politikáját. Az állam- és kormányfők felkérték az Európai Bizottságot, hogy a jövő év első felében terjesszen elő javaslatokat a menekültügyi eljárások és az ezzel kapcsolatos normák további összehangolására. Az állam- és kormányfők olyan aggasztónak találták az Izrael és a palesztinok között egyre jobban elmérgesedő erőszakot, hogy újabb diplomáciai kezdeményezést határoztak el az Egyesült Államok és Oroszország, valamint az EU együttműködésével a helyzet kézbevételére. Eszerint Javier Solana, az EU közös külpolitikájának főképviselője a közeli napokban felkeresi Washingtont és Moszkvát.