Románia és Bulgária lemaradt az EU-csatlakozásban

Az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni az EU-bővítés első körébe - írta csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap brüsszeli tudósítójának értesülése szerint ugyan a két balkáni ország további EU-segítségben és gyorsított tárgyalásokban reménykedhet felvételük előkészítése érdekében.

Főként Franciaország fáradozik a színfalak mögött azon, hogy ilyen értelmű ígéret hangozzék el Laekenben a balkániak címére. Várhatóan szó lesz az EU-csúcson a Szófiával és Bukaresttel folyó csatlakozási tárgyalások „új menetrendjéről” is, amelyet a bizottság is támogat. Egyúttal azonban úgy véli: a két országnak nincs esélye arra, hogy részese legyen a 2004-re kitűzött első bővítési hullámnak.

A FAZ rámutat: noha Bulgáriának a legutóbbi, szerdán véget ért tárgyalási fordulóban sikerült lezárnia három újabb fejezetet, 13-ra növelve a lezárt témák számát, a távolság közte és az élen haladók között alig csökkent. Még rosszabbul áll Románia, amely mindössze kilenc lezárt tárgyalási fejezettel rendelkezik.

„A francia külügyminiszter novemberi nyilatkozata után mindkét ország pénzt szimatolt” – idézi brüsszeli körök véleményét a FAZ. Hubert Védrine fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább némi „szépségtapaszra” számíthatnak nagyobb összegű uniós segítség formájában.

A brüsszeli beszámoló kitér Lengyelországra is, megállapítva, hogy az új varsói kormány által ígért tárgyalási véghajrá egyelőre várat magára. Uniós diplomaták megütközéssel tapasztalták, hogy a lengyel Európa-ügyi miniszter, Danuta Hübner továbbra is csak hitegeti őket a hazája mezőgazdaságára vonatkozó, hónapok óta kért statisztikával.

Szertefoszlottak azok a remények is, amelyeket Brüsszel táplál a munkavállalás szabadságáról és az ingatlanszerzésről szóló fejezetek mielőbbi lezárását illetően. Az unió mindmáig hiába vár „érdemi indoklást” Varsótól arra vonatkozóan, miért szab a lengyel kormány a többi tagjelölthöz képest jóval hosszabb átmeneti időszakot a földvásárláshoz. Enélkül ugyanis Brüsszel attól tart, hogy a többiek újra kívánják tárgyalni ezt a kényes fejezetet.

További vita tárgyát képezi az önálló gazdálkodók lengyelországi földszerzése. Varsó belement ugyan abba, hogy ezek esetében az átmeneti időszak legföljebb három év lehet. Több EU-tagállam – köztük Hollandia – azonban attól tart, hogy az ezzel kapcsolatos feltételek (például a vevőnek igazolnia kellene, hogy beszél lengyelül) a gyakorlatban áthághatatlan akadályt képezhetnek. Ezért Brüsszel garanciákat vár arra, hogy a Varsó által tervezett földszerzési törvény kompatibilis lesz az EU-szerződéssel és a csatlakozási tárgyalások eredményével.