Soron kívüli forduló

Lengyelország megállapodásra jutott az EU-val a munkaerő szabad áramlásának ügyében a csatlakozási tárgyalások pénteken tartott főtárgyalói fordulóján, amelyen kilenc tagjelölt összesen 13 fejezetet zárt le ideiglenesen.

A soros belga elnökség a karácsonyi szünet előtti utolsó pillanatokban szervezte meg az eredeti menetrendjében nem szereplő fordulót, amelynek megtartására az adott lehetőséget, hogy a tagországok csütörtökön véglegesítették a közlekedéssel kapcsolatos közös álláspontjukat.

A legfontosabb előrelépést azonban Lengyelország tette meg, amely hosszas vonakodás után végül elfogadta a tárgyalások politikailag egyik legkényesebb fejezetében, a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban előterjesztett uniós álláspontot.

Ezt a témakört korábban már több tagjelölt – köztük elsőként, még júniusban Magyarország – félretehette, s a Lengyelországgal létrejött megállapodás alapvetően az esetükben alkalmazott megoldás fő vonalait követi. A rendszer legfeljebb hét évig tartó átmeneti időszakra teszi lehetővé a munkaerő szabad áramlásának korlátozását – gyakorlatilag a vonatkozó nemzeti szabályozások alkalmazását a liberalizációt előíró közösségi jog helyett -, a „2+3+2” formula alapján.

A csatlakozás utáni első két évben a tagországok nemzeti szabályozást alkalmaznak, amelynek tartalmát maguk alakítják ki. Két év után a helyzetet felülvizsgálják, s ennek alapján újabb három évig lehetőség nyílik a nemzeti szabályozás fenntartására. Az ezt nem kezdeményezők áttérnek a teljes szabadságot nyújtó közösségi szabályozásra, fenntartva a védzáradékok alkalmazásának lehetőségét. Az első öt év után viszont már csak azok a tagországok mentesülhetnek a közösségi szabályozás alkalmazása alól, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az új tagok munkavállalóinak ák ki azt a lehetőséget sem, hogy a jelenlegi tagországok akár az újak csatlakozásának pillanatától teljesen liberalizált rendszert alkalmazzanak. Így kíván eljárni például Svédország, Hollandia, Dánia és Írország.

Ennek a fél évnek a tárgyalási útitervében szerepelt a közlekedési fejezet is, amelynek napirendre tűzését a legutóbbi napokig egyedül Ausztria gátolta. Bécs csak azzal a feltétellel volt hozzájárulni az e témakörrel kapcsolatos közös uniós álláspont véglegesítéséhez, hogy egyetértésre jut a többi 14 tagállammal a területén áthaladó tranzit teherjármű-forgalmat szabályozó úgynevezett ökopontrendszerének az ügyében. Ez a múlt hét végi laekeni EU-csúcson elfogadott állásfoglalás nyomán végül csütörtökön sikerült, így Bécs „elengedte” a fejezetet.

Magyarország mellett pénteken Szlovénia, Lettország és Litvánia is további tárgyalást nem igénylőnek minősíthette a közlekedés témakörét. A fejezet napirendre került Csehországgal is, amely azonban nem tartotta elfogadhatónak az uniós álláspontot. További tárgyalásokat igényel a közlekedési fejezet Szlovákiával is, amely viszont ideiglenesen lezárhatta a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó joganyagrészt.

A többi tagjelölt közül Bulgária az iparpolitika, Málta a tőke szabad áramlása, Litvánia pedig – a közlekedés mellett – ugyancsak a pénzügyi ellenőrzés fejezetét tudhatja maga mögött a pénteki „különforduló” után.