Orbán Verhofstadttal tárgyalt

Orbán Viktor a belga kormányfővel folytatott brüsszeli tárgyalásai után kifejezte reményét, hogy az Európai Unió az év végére lezárja a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb országokkal. Utána az Európai Parlament bizottságainak tartott beszámolót és válaszolt kérdéseikre.

A magyar miniszterelnök Brüsszelben az Európai Unió bővítési folyamatának haladásáról, a bővítés finanszírozási kereteiről, az uniós reformokat előkészítő sokoldalú konvent közelgő kezdetéről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt belga kollegájával, Guy Verhofstadttal.

A találkozó után Orbán Viktor köszönetet mondott azért, hogy Belgium mindvégig a bővítést támogatók élvonalában állt. Kifejezte azt a reményét, hogy a csatlakozási tárgyalásokon idén is tartani fogják a tervezett menetrendet, vagyis a legfelkészültebb országokkal az év végére lezárják a tárgyalásokat. A kétoldalú kapcsolatokat mindkét fél kitűnőnek minősítette – jelenleg már mintegy 150 belga vállalat van jelen Magyarországon.

Verhofstadt kiemelte, hogy Magyarország nagyon jó halad a csatlakozási tárgyalásokon. A belga miniszterelnök elérhetőnek mondta azt a célt, hogy az EU az év végéig befejezze Magyarországgal e tárgyalásokat. Rámutatott annak jelentőségére, hogy az uniós reformokat tárgyaló és egy hét múlva nyíló konventen az EU 15 tagján kívül teljes joggal vesznek részt a tagjelöltek képviselői is.

A magyar tudósítók elsősorban azt tudakolták a belga kormányfőtől, vajon javíthatók-e még a csatlakozás finanszírozására tett bizottsági javaslatok, mi a véleménye a tagjelölteknek, így Magyarországnak arról az igényéről, hogy a belépés pillanatától a régi tagországok termelőivel egyenlő versenyhelyzetet kíván elérni mezőgazdasági termelőinek. Verhofstadt igen visszafogottan válaszolt. Elismerte, hogy uniós alapelv az egységes belső piacon részt vevők egyenlő versenyhelyzetének biztosítása. Hozzátette, hogy megérti a magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontját, de ennél tovább nem ment. Arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság még nem dolgozta ki részletesen a leendő új tagállamoknak járó mezőgazdasági és strukturális támogatási rendszerre vonatkozó javaslatát.

A bizottságnak ennek során feltétlenül számot kell vetnie például Magyarország egyik legfőbb igényével, hogy a (közös mezőgazdasági politikába való beilleszkedés) átmeneti idejét rövidebbre szeretné venni.

Verhofstadt nem nyilvánított véleményt arról sem, hogy Hollandia a bizottság első javaslatánál kevesebb pénzt szeretne folyósítani az új tagoknak. Azt mondta, hogy a Benelux országok között ezzel kapcsolatban nincs külön egyeztetés.

---

Magyarország tudomásul vette, hogy az Európai Unió tíz országgal szeretné megvalósítani a bővítés következő szakaszát, de azt szeretné, hogy egyetlen tagjelöltet se várakoztassanak meg azért, mert valamelyik más tagjelölt még nem tudta a többiekkel együtt lezárni a csatlakozási tárgyalásokat – jelentette ki Orbán Viktor az Európai Parlament külügyi, emberi jogi, közös biztonsági és védelmi bizottsága előtt, amely másfél órás meghallgatást tartott a magyar csatlakozási folyamatról.

A magyar kormányfő beszámolt arról, hogy az ország uniós felkészülése lendületesen folyik. A világgazdaság lelassulása közepette a magyar gazdaság tavalyi növekedési üteme eléri a 4 százalékot, az infláció év végére 5 százalék alá süllyed, s Magyarország azt reméli, hogy 2-3 évvel EU-csatlakozása után már teljesíteni fogja a közös pénzügyi rendszer követelményeit is. Év végéig, ha nem is könnyen, de várhatólag a még hátralevő kérdésekben is meg tudunk állapodni, így reális távlat, hogy a legfelkészültebb tagjelöltek, köztük Magyarország 2004-ben az EU tagja legyen. Magyarország tudomásul vette, hogy az EU tíz országgal szeretné megvalósítani a bővítés következő szakaszát, de azt szeretné, ha az országok számát nem tartanák előbbre valónak a bővítés kitűzött dátumánál. Vagyis szeretné, ha egyetlen felkészült tagjelöltet sem várakoztatnának meg azért, mert valamelyik még nem tudja a többiekkel együtt lezárni a csatlakozási tárgyalásokat.

A leendő új tagok mezőgazdaságának uniós támogatásaira tett első bizottsági javaslattervről a miniszterelnök elmondta: Magyarország azt szeretné, hogy a magyar gazdák a csatlakozás után azonos versenyhelyzetben legyenek a régi EU-tagországok termelőivel. Ennek megfelelően a kormány érti, de nem fogadja el az Európai Bizottság javaslattervét, mert az nélkülözi az egyenlő elbánás elvét, másrészt nem biztosítja a magyar gazdáknak az egyenlő versenyhelyzetet. Rámutatott, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes, hiszen a tagjelöltek közül egyedül Magyarországnak van pozitív mérlege az EU-val folyó mezőgazdasági árucserében, az egyenlő versenyhelyzet épp ezért fontos kérdés.

Az európai képviselők számos kérdést tettek fel a kedvezménytörvénnyel, a roma kisebbség helyzetével kapcsolatban. Orbán Viktor elmondta: a kedvezménytörvény célja, hogy a szomszédos országokban élő magyarok maradjanak meg a szülőföldjükön. Végrehajtását illetően a kormány megállapodott az ország öt szomszédjával és bízik benne, hogy Szlovákiával is meg tud állapodni. Egyébként a magyarországi szlovák kisebbség tagjai már évek óta hordják a maguk hasonló szlovák igazolványát. Magyarország támogatja szomszédai felvételét a NATO-ba, mert érdeke, hogy földrajzilag is kapcsolódjon a szövetséghez, és támogatja a balti országok meghívását is. A balkáni helyzetet illetően azt ajánlotta az EU-nak, hogy célszerűbb lenne nem általános balkáni politikát folytatni, hanem országokra bontott konkrét konszolidálási politikát kidolgozni Horvátországra, Boszniára és Jugoszláviára. A második világháború után hozott benesi dekrétumok nem állnak összhangban az EU jogrendjével, így Magyarország azt várja, hogy az EU-csatlakozás után ezeket automatikus törlik Csehország és Szlovákia jogrendjéből.

A roma kisebbségről szólva a kormányfő tájékoztatta az európai honatyákat, hogy a romák Magyarországon már rég letelepedtek és nem nomádok, mint Nyugat-Európában. Nincs ellenük sem rendőri sem másféle hátrányos megkülönböztetés, az esetleges visszaéléseket a jogállamokban szokásos módon megtorolják. A romák felemelkedésében a kormány az oktatásnak tulajdonítja a kulcsszerepet, ezért már tizenháromszorosára emelte az ösztöndíjban részesülő roma gyerekek számát, jól haladnak a roma felzárkóztatási program munkálatai, a következő kormányzati ciklusban roma integrációs hivatalt szándékozik felállítani a kormány. A Fidesz választási megállapodást kötött a legnagyobb roma szervezettel, s így a romáknak lesznek országgyűlési képviselői is.

Daniel Cohn-Benditnek az antiszemitizmus erősödését firtató kérdésére a miniszterelnök elmondta, hogy a zsidó közösség államilag finanszírozott oktatásban részesül az óvodától az egyetemig, ami az ország történetében most történik meg először, de Európában sem sok példa van rá. Izraelből pedig hazatelepülnek kivándorolt magyarországi zsidók és nő a turistaforgalom is.