Az atomerőművek alkonya

A belga kormány úgy döntött, hogy más nyugat-európai országok példáját követve felszámolja az atomenergia- termelését, amely jelenleg az ország áramigényének közel 60 százalékát elégíti ki.

Az erről készült törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy Belgiumban többé nem építenek atomerőműveket, a 40 éves üzemidőt elért atomerőműveket pedig sorra leállítják. Ez azt jelenti, hogy 2015 és 2025 között fokozatosan megszűnik a maghasadással történő energiatermelés Belgiumban. Az így kieső energia pótlására a kormány adókedvezményekkel támogatja az alternatív, megújuló energiafajták fejlesztését és előállítását.

A tervezet ugyanakkor részletesen felsorolja az előre nem látható szükséghelyzetnek azokat az eseteit, amelyek elkerülhetetlenné tehetik az atomerőművek leállításának szüneteltetését. Ez a kiút láthatólag jelzi a kormány bizonytalanságát, hogy sikerül-e a kieső atomenergiát a környezetet nem szennyező más energiafajtákkal kellően pótolni.

Guy Verhofstadt miniszterelnök kiegyensúlyozott és reális tervnek nevezte a programot. Hozzátette, hogy Belgium egyre inkább környezetkímélő módon akarja előállítani az energiát és olyan radioaktív hulladékok nélkül, amelyeket azután évszázadokig kell biztonságosan tárolni.

A balközép kormányban részt vevő környezetvédő párt nagy győzelemként ünnepelte a kormányprogramban szereplő terv valóra váltásának első szakaszát. Olivier Deleuze, az energia ügyek államtitkára, aki korábban a környezetvédő Greenpeace belga tagozatának elnöke volt, kijelentette: „Úgy véljük, hogy lehetséges beszüntetni az atomenergia termelését a kiotói jegyzőkönyv tiszteletben tartása mellett”. Ezzel rátapintott a probléma lényegére, mert számos szakértő szerint a megújuló és a környezetet nem szennyező energiaforrások még jó ideig nem állnak rendelkezésre olyan mennyiségben és olcsón, hogy pótolhatnák a kieső atomenergiát, tehát nem lesz más választás, mint gázturbinás erőművekkel fokozni a széndioxid kibocsátását.

Loyola de Palacio, az Európai Unió energetikai biztosa nemrég kijelentette, hogy az EU eddig elhanyagolta az energiatakarékosságot. Már a ma rendelkezésre álló technológiákkal is 18 százalékkal csökkenteni lehetne a Tizenötök áramfogyasztását, ami Ausztria, Dánia, Hollandia, Finnország és Görögország összesített energiaigényének felel meg.

Az Electrabel, a belga villamos erőművek tröszt szóvivője politikai döntésnek nevezte a kormány határozatát, amelyet véleményük szerint nem lehet majd végrehajtani. Rámutatott, hogy az atomerőművek Nyugat-Európában biztonságosak, nem szennyezik a környezetet és ötször olcsóbban állítják elő az áramot, mint a szélerőművek. S ezt a különbséget nem lehet rövid idő alatt eltüntetni a szóvivő szerint.