Verhofstadt jóslata

Guy Verhofstadt belga miniszterelnök szerint a közbiztonság hiánya az európai társadalmak rossz közérzetének egyik fő oka és ha nem változik a helyzet, a szélsőjobboldal mindenütt gyökeret ereszt Európában.

A belga balközép kormány feje pontosan egy évvel a következő parlamenti választás előtt beszélgetett belga televíziós csatornák és lapok munkatársaival a kormány eredményeiről, a szomszédos Hollandia és Franciaország politikai fordulatának okairól, a kormány utolsó évének terveiről.

A flamand liberális Verhofstadt kiemelte, hogy a liberálisokból, szocialistákból és környezetvédőkből álló koalíció, amely három év óta először kormányozza Belgiumot, jelentős eredményeket ért el a bűnüldözésben és a társadalmi reformok terén. Sikeres volt a rendvédelmi erők egyesítése és átszervezése, jelentősen visszaszorították az erőszakos bűncselekményeket, felszámoltak szervezett bandákat, embercsempész hálózatokat, egy héten belül sikerült elfogni az utóbbi húsz év legnagyobb fegyverrablásának tetteseit. Csakhogy amikor a fegyvereket elrabolják, az a címlapra kerül az újságban, amikor pedig megtalálják a rablott zsákmányt, az csak a nyolcadikra – panaszkodott a miniszterelnök és a sajtó felelősségére figyelmeztetett: A médiáknak meg kellene világítaniuk az elért eredményeket is. Egyébként tíz év múlva mély gyökereket ereszt a szélsőjobboldal Európában.

Verhofstadt szerint Franciaországban azért került be az elnökválasztás második fordulójába Jean-Maire Le Pen, mert a kormány cselekvés helyett csak beszélt a közbiztonságról. – A közbiztonság hiánya teljesen megőrjíti az embereket. Ehhez aztán hozzáteszik, szerintem tévesen, a bevándorlás és a menedékjogért folyamodók témáját. Társadalmaink intoleránsakká válnak. A sajtó hozzáteszi az érzelmi aláfestést, a látványosságot. S így kerekedik ki a kockázatos légkör.

A belga kormány tehát jóval a jövő évi választások előtt cselekedett a közbiztonság megszilárdítására és nem hagyja az kampány idejére, mert az emberek joggal kérdezhetnék: miért most beszélnek erről, amikor volt rá négy évük. Lendületesen folytatják a toborzást a rendőri erőkbe, nagyobb forrásokat biztosítanak a legveszélyeztetettebb nagyvárosokban a rendvédelemnek. A baj csak az, tette hozzá a kormányfő, hogy a fiatalok legfeljebb vidéken mennek rendőrnek, Brüsszelben, amely rövidesen valamennyi európai uniós csúcsértekezlet állandó helyszíne lesz, nemigen akar rendőr lenni senki.

Ami a folytatást illeti, Verhofstadt kijelentette, hogy jól érzi magát a balközép kormány élén és reméli, hogy a választók jövőre újra bizalmat szavaznak a három politikai erőnek. Mivel a koalíciós pártok szempontjai sokszor igen eltérőek, gyakoriak a kemény viták. A szomszédos Hollandiában szerinte azért bukott meg a baloldali kormány, mert már unalmas és jellegtelen volt. „Ezt aztán nem lehet elmondani nálunk – vélekedett a belga kormányfő. – Itt három politikai családból álló koalíció kormányoz, van bőven vita és ez jó.” Kormánya első három éve főbb eredményeinek a következetesen többletet hozó költségvetést, az adóreformot, az eutanázia törvényt, az atomenergia termelés felszámolásának tervét nevezte. Kitérően válaszolt viszont arra a kérdésre, hogy a flamandok elfogadnának-e valaha Belgiumban francia ajkú miniszterelnököt. Szerinte ma Európában nem a bal- és a jobboldal között húzódik a politikai választó vonal, hanem a konzervatív és a haladó erők között, s ő az utóbbiak közé sorolja magát.