EU-bővítés – flamand fenntartások

A belga balközép kormánykoalíció egyik pártja, a flamand szocialisták fel akarják függesztetni az Európai Unió bővítési tárgyalásainak lezárását az EU-intézmények jövőjéről szóló konvent befejezéséig, tehát várhatóan a jövő nyárig.

A flamand Szocialista Párt tisztában van azzal, hogy késleltető kísérletének nem sok esélye van arra, hogy érvényre jusson a hatpárti koalícióban és erősen befolyásolja Belgium hivatalos álláspontját, de a Le Soir értesülése szerint egy zsörtölődő telefonbeszélgetésig már eljutott a dolog Guy Verhofstadt miniszterelnök és Johan Vande Lanotte miniszterelnök-helyettes között, aki a flamand szocialisták rangidős tagja a kormányban.

A november végi pártkongresszusukra készülő flamand szocialisták vezetői egy határozattervezetben kifejtették, hogy nem látják tisztán, milyen formát készül ölteni a következő években az EU, ezért szerintük logikusabb megvárni legalább a konvent kimenetelét, mielőtt a tagországok már év végén lezárnák a tárgyalásokat, és megkötnék a csatlakozási szerződéseket tíz új országgal. A flamand szocialisták különösen tisztázatlannak látják a leendő 27 tagú EU-ban a döntéshozatali folyamatot. A pártdokumentum azt is kimondja, hogy nemet mondanak arra az EU-ra, amit most látnak kibontakozni, s amelyben a közszolgáltatások egyre inkább a gazdasági verseny nyomása alá kerülnek, ők meg akarnak maradni az EU eddigi szociális vívmányainál.

A lap értesülése szerint Verhofstadt megütközve fejtette ki koalíciós partnereinek, hogy eddig sosem álltak elő ilyen felvetésekkel.

A belga kormány hat pártból áll: a liberálisok, a szocialisták és a környezetvédők flamand, illetve vallon pártjaiból. Ezek mindegyike önálló alakulatként politizál, s egyelőre semmi jele annak, hogy a többi öt koalíciós párt egyetértene a flamand szocialistákkal.

A kormányhoz közel álló lap másik értesülése szerint több tagország, köztük Belgium, Hollandia és Franciaország erős nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy a csatlakozási tárgyalások befejezése után jövőre különösen árgus szemmel figyelje a tíz tagjelöltet, hogyan teljesítik az uniós előírásokat, normákat és a csatlakozási szerződésben tett vállalásaikat. A Le Soir által idézett meg nem nevezett források szerint a nyomás főleg arra irányul, hogy a bizottság hathatós szankciókat helyezzen kilátásba, ha az új országok valamiben nem teljesítenék a normákat, például vágóhídjaikon nem érvényesülnének az állategészségügyi előírások. Ezek az országok állítólag főleg az élelmiszerek biztonságára kiterjedő állategészségügyi normák színvonalától féltik a mostani 15 tagország piacait. Arra a lap sem számít, hogy a szerződés aláírása után mégis ki lehetne zárni a felvételből bármely tagjelöltet, de azt lehetségesnek véli, hogy bizonyos átmeneti időre meghosszabbítsák felvételének hatályba lépését.