Meghalt Szalman Radujev

Permi börtönében meghalt Szalman Radujev, az 1996-ban a dagesztáni Pervomajszkoje és Kizljar településeket elfoglaló csecsen hadúr - derült ki vasárnap.

Az orvosok szerint belső vérzés okozta szombat éjszaka a parancsnok halálát; Jurij Kalinyin orosz igazságügy-miniszter helyettes vasárnapi közlése szerint erőszakra semmi nem utal. A Chechenpress internetes szakadár hírügynökség gyilkossággal vádolta az orosz biztonsági szolgálatokat. Verziójuk szerint a hadúrnak azért kellett meghalnia, mert „nem volt hajlandó együttműködni a megszállókkal”, vagyis a korábbi információkkal ellentétben nem szolgáltatott bizonyítékokat az orosz hatóságoknak Ahmed Zakajev, Aszlan Maszhadov szakadár politikai vezető nemzetközi megbízottja ellen a dániai kiadatási eljárás során.

Radujev már a második, aki az említett dagesztáni támadás elítéltjei közül börtönben halt meg: Turpal Ali Atgerijev, volt csecsen miniszterelnök-helyettes augusztusban vesztette életét. Nála súlyos vérbetegséget állapítottak meg az orvosok, de szakadár vádak szerint az orosz hatóságok végeztek vele is. Dagesztánban sokan Radujev és társai kivégzését követelték a 78 halottat és több száz sebesültet követelő túszejtő akció miatt, de Oroszországban évek óta moratórium van életben a halálbüntetés alkalmazására.

Az 1967-ben született, közgazdász végzettségű Radujev szép karrier előtt állt a Szovjetunióban: a fiatalember vezető Komszomol-tisztséget is betöltött az 1980-as évek végén. A birodalom felbomlása után viszont a csecsen függetlenség és az iszlám híve lett, egyik szervezője Dzsohar Dudajev csecsen elnök hadseregének. Az úgynevezett első csecsen háborúban nevéhez fűződik Gudermesz bevétele is 1995 decemberében. A világ 1996 januárjában ismerte meg a nevét, amikor fegyvereseivel behatolt Dagesztánba, és hatalmába kerítette a kizljari kórházat.

Több száz túszával Csecsenföld felé indult, de a szövetségi erők megállították. Radujev Pervomajszkojéban barikádozta el magát, amelyet az orosz csapatok rohammal szabadítottak fel, de a hadúr és számos embere kiszökött a gyűrűből.
Az 1999-ben kirobbant második csecsen háború alatt diverzáns csoportot szervezett oroszországi célpontok elleni támadásokra, de 2000-ben a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Csecsenföldön elfogta. Radujevet a dagesztáni legfelsőbb bíróság tavaly decemberben ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre.

Radujev a bírósági előtt azt vallotta, hogy tárgyalásokra akarta kényszeríteni Moszkvát az ártatlan civilek ellen elkövetett támadással. A hadúr a harci cselekmények során egyébként többször súlyosan megsebesült, arca a plasztikai műtétek ellenére is szinte felismerhetetlen volt elfogásakor.

Moszkva csecsenföldi politikáját bírálta élesen vasárnap Jelena Bonner orosz emberi jogi aktivista, Andrej Szaharov tudós és szovjet ellenzéki személyiség özvegye. A Washington Profile című amerikai internetes lapnak nyilatkozva Bonner „kettős mérce” alkalmazásával vádolta a Nyugatot Vlagyimir Putyin orosz elnök politikája kapcsán. Szerinte az orosz katonák Csecsenföldön nem a terrorizmus ellen harcolnak, hanem „a terrorizmust ösztönző pusztító háborút vívnak”. Szavai szerint „Putyin lelkén több honfitársának a vére szárad, mint Szlobodan Milosevics volt jugoszláv vezetőén.