Washington rakétákat telepítene Európába?

Az amerikai kormány védelmi rakéták telepítését tervezi több európai országban egy Iránból kiinduló lehetséges támadás kivédésére – értesült a német Süddeutsche Zeitung amerikai külügyi forrásokból, írja a nepszabadsag.hu

A legnagyobb példányszámú német liberális napilap pénteki számában megjelent írás szerint egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó amerikai diplomata közölte: az Egyesült Államok Európával karöltve szeretné kiépíteni új rakétavédelmi hálózatát, de kétségeik vannak, hogy a dolgot gyorsan nyélbe lehetne ütni a NATO-val. Ezért Washingtonban azt vizsgálják, meg tudnának-e nyerni egyes európai országokat bilaterális alapon a rakétatelepítésre. Állítólag Románia és Bulgária szerepel az erre kiszemelt országok között, amelyek cserébe gazdasági támogatást kapnának az Egyesült Államoktól.

A lap írásából kiderül, a rakétatelepítések ötlete felmelegítésének hátterében az áll, hogy az iraki problémák nyomán lankadóban Washington lelkesedése a megelőző csapások iránt. „Világos számukra, hogy az olyan problémás országok esetében, mint Észak-Korea és Irán a támadás aligha a legjobb védekezés”. Következésképpen ismét előtérbe kerül, új néven, a csillagháborús terv, amit konzervatív körökben régóta dédelgetnek. Az elgondolás azonban – így a német lap – új konfrontációhoz vezethet az európaiakkal, amelyek szkepszissel tekintenek a tervre. A lap információi szerint a Bush-kormányzat azt fontolgatja, hogy egyes országokat választ ki, hogy ott telepíthessen rakétákat az iráni fenyegetés kivédésére.

Három opció

Washingtonban állítólag három opciót vizsgálnak.
1. Amerikára korlátozzák a rakétatelepítést (Alaszkán és Kaliforniában már jövőre megkezdik az elfogó rakéták telepítését), ezek azonban csak észak-koreai indítású rakétákkal szemben lennének hatásosak.

2. Amerika és Európa közösen dolgoz ki egy rakétavédelmi rendszert, amely mindkét kontinensnek védelmet nyújthatna. A NATO-ban már dolgoznak egy ezzel kapcsolatos terven, egy magas rangú amerikai diplomata szerint azonban Washington kétli, hogy a szövetségben gyorsan konszenzusra jutnának. Az ok: politikai ellenállás a rakétavédelemmel szemben és forráshiány. Pedig az USA a lap értesülései szerint ezt az opciót favorizálja.

3. Fentiek miatt Washington olyan európai országokat keres, amelyek önként vállalkoznának az amerikai rakéták befogadására. Ezek közül az elsőket már 2006 elején telepíteni lehetne. Ezek a rakéták az amerikai védelmet szolgálnák, de a résztvevő államokon is segítenének. A lehetséges országokról a lapnak nyilatkozó amerikai diplomata nem beszélt, elismerte azonban, hogy egy ilyen lépés ismét feszültségekhez vezethetne az USA és Európa viszonyában. Az amerikai megfontolások célja lehet, hogy nyomást gyakoroljon Európára annak érdekében, hogy fordítson nagyobb gondot a rakétavédelemre és az iráni fenyegetés kivédésére, az amerikaiak anyagi terheinek mérséklés érdekében is, áll a német lapban, amely emlékeztet, hogy Irán egy műholdprogramon dolgozik, s Washington azzal érvel, hogy aki műholdakat küld a világűrbe, az interkontinentális rakéták indítására is képes lehet.

Román és bolgár kapcsolat

Benjamin Schreer, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány (Stiftung Wissenschaft und Politik) munkatársa a lap szerint úgy gondolja, hogy az amerikaiak könnyen megállapodhatnak egyes európai országokkal: Romániát és Bulgáriát említi, amelyek földrajzilag kedvező fekvésűek és rá vannak utalva a segítségre. A kutató szerint Amerika Oroszországgal is intenzíven tárgyal, nem hiszi azonban, hogy Európát könnyen meg lehetne győzni. Németországban például csekélynek minősítik az Iránból kiinduló fenyegetést. Emellett a terv műszaki érettségét és finaszírozhatóságát is kétségbe vonják.

Joachim Krause, a Kieli Egyetem Biztonságpolitikai Intézetének igazgatója ezzel szemben feltételezi, hogy a terv Európában messze nem annyira ellentmondásos, mint ahogy a nyilvánosság elé tárják. A professzor szerint, ha most az amerikaiak a rakétavédelmet az intervenciók helyett kínálják fel, akkor az Európaiak még boldogan le is csaphatnak rá.