Britek kémkedtek az ENSZ-ben

Részt vettek az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai elleni kémkedésben a brit titkosszolgálatok – írja az Observer. A lap szerint Kína képviselőit is lehallgatták. Az akcióról tudnia kellett Straw brit külügyminiszternek is.

Index
2004. 02. 09. 9:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britannia is részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) tagállamainak képviselői elleni kémkedésben – tárta fel az Observer, a Guardian című brit napilap vasárnapi kiadása. A BT ingadozó tagállamai – Chile, Bulgária, Pakisztán, Kamerun, Angola és Pakisztán –, illetve a vétójoggal rendelkező Kína elleni kémkedés súlyosan sérti az ENSZ-képviseletek elleni kémkedést tiltó bécsi egyezményt – írja a hetilap. Az amerikai és brit titkosszolgálatok az iraki háborúról szóló második, később el nem fogadott határozat előtt mérték volna fel a tanács tagjainak szavazati szándékát.

A brit kémszervekhez érkezett felkérésről az Observer még az iraki háború kitörése előtt beszámolt, értesüléseiket most a titkosszolgálatokhoz közeli források is megerősítették. Az ingadozó államok szavazási szándékának felderítésére indított akcióhoz a CIA kérte a brit titkosszolgálatok segítségét. Az akcióban a kormány szupertitkos megfigyelőközpontja, a GCHQ fordítói és elemzői vettek részt.

A Kína elleni kémkedésre az Observer szerint az utal, hogy az egész ügyre vonatkozó dokumentumokat Katherine Gun, a GHCQ 29 éves kínai tolmácsa szivárogtatta ki. A lap szerint az ilyen titkosságú akciókat szigorú „tudd és tedd„ elven szervezik, képtelenség, hogy egy Gunhoz hasonlóan alacsony beosztású alkalmazott hozzáférjen az anyagokhoz. Hacsak nem részese az akciónak. A Gun által kiszivárogtatott, 2003. január 31-i keltezésű feljegyzés szerint a titkosszolgálat „a létező összes” olyan információ beszerzését tervezte, amely „előnyhöz juttathatja az amerikai döntéshozókat a számukra kedvező eredmény elérése érdekében„. Az akció a BT február 5., az iraki háborúról szóló, végül meg nem szavazott második határozatáról döntő ülését előzte meg.

Az Observer szerint a feljegyzés és a titkosszolgálati források beismerése kellemetlen helyzetet teremthet nem csak a GHCQ-t vezető David Pepper, de a titkos szervezet munkáját felügyelő Jack Straw külügyminiszter számára is.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.