Orosz rulett Amerikával?

Hátbatámadja Amerika Oroszországot? Az amerikaiak a beszlani túszdráma kapcsán támogatásukról bisztosították Putyint és népét. Közben nem egy tény utal arra: a csecsen felkelés mögött a nyugat, esetleg amerikai külügyi körök állnak. Vagy maga az Egyesült Államok?

2004. 09. 08. 16:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szemelvények Jurij Usakov orosz washingtoni nagykövet
mai, a The Washington Postban megjelent cikkéből :

„Nemzetünk nem volt felkészülve hasonló
támadásra.”

„Az orosz népnek és kormányának
nagyon fontos, hogy a fájdalom perceiben nincs egyedül.”

„…ez jelzi az igaz barátság értékét,
amit az amerikaiak Oroszország és az orosz nép
iránt éreznek.”

„Hálásak vagyunk Bush elnöknek, aki
nyilvános kijelentéseiben és Putyin elnökkel
folytatott telefonbeszélgetésében egyértelművé
tette, hogy az Egyesült Államok váll-váll
mellett áll Oroszország oldalán a terrorizmus
elleni közös harcban.”

„A jóakaratú tájékozott
emberek vitathatják a csecsen konfliktus eredetét,
vagy hogy mi lenne a legjobb megoldás rá; mint
ahogy bírálhatják az Egyesült Államok
közép-keleti politikáját. De egy
felelősen gondolkodó ember sem hiheti, hogy akármilyen
terrorakció a terroristák által kívánt
alapvető változást hozhat egy állam politikájában.”

„Elképzelhetetlen (az is), hogy az Egyesült
Államok kormánya valaha is tárgyaljon
az al-Kaidával.”

Vlagyimir Putyin tegnapi kiáltványából:
„Egyesek szeretnének úgy kezelni minket,
mint a kifacsart citromot. Mások segítenek
nekik.
Segítenek nekik, aminek eredményeként
Oroszország továbbra is fenntartja a világ
egyik legnagyobb nukleáris arzenálját,
ami továbbra is fenyegetést jelent számukra.
Ezért ezt a képességet újra mozgósítanunk
kell. A terrorizmus, természetesen csak egy eszköz
ezeknek a céloknak a szolgálatában.”

A probléma magja a csecsen felkelők
amerikai kapcsolatai és ottani lobbija – derül
ki a The Guardian mai cikkébol. A legfrissebb híresztelések
szerint például ez a lobbi, illetve Putyin belső rivális
csoportjai állnak az orosz sajtóban megjelent legfrissebb
Putyin-kritikáknak a hátterében.

Több lapban jelentek meg olyan főcímek, mint „Haraggá
válik a gyász”, „Keményen bírálják
a kormányt”, „Növekvő kritika Putyin ellen”,
míg a televízió- és rádióadók
arról számolnak be, hogy a beszlaniak Moszkvát
legalább annyira hibáztatják, mint a terroristákat.
Számos lap ugyanakkor, különösen az amerikaiak,
pedig a brutális, gyermekgyilkos elkövetőket terroristák
helyett felkelőknek nevezik.

A The Guardian információi szerint a Putyin-kritika
hátterében két, Borisz Jelcin elnöksége
idején az ország gazdaságát leromboló
neoliberális reformot megvalósító csoportokkal
kapcsolatban álló Boris Nemtsov és Vladimir
Ryzhkov, illetve a Carnegie Alapítvány Moszkvai Központja
áll.

Utóbbi, egyébként New York-i központú
alapítványra – ami többek között
az Amerika „szélesebben értelmezett Közép-Keletet”
átalakítani kívánó politikájában
való orosz részvételről szóló
tanulmányokat kiadó Rand Corporationnel áll
szoros kapcsolatban – Putyin felelősségét firtatva
többször hivatkoztak az utóbbi napokban. Az alapítvány
moszkvai központja ezen kívül rendszeresen vitatta
például az al-Kaida és a csecsenek közötti
kapcsolatokkal foglalkozó moszkvai bejelentéseket
és híreket.

Jelentős ellentmondások vannak a nyugati sajtó orosz
médiáról kialakított képe és
a valóság között, ami bizonyos híresztelések
szerint az Amerikai Bizottság a Csecsenföldi Békéért
(American Committee for Peace in Chechnya, ACPC) számlájára
írható. Az politika által erősen ellenőrzöttnek
beállított orosz sajtó például
végig sokkal pontosabban informált volt, mint nyugati
társai. A nyugati média pedig felkelőknek, fegyvereseknek,
szeparatistáknak nevezte a terroristákat.

A The Guardian cikkírója szerint mindezek
hátterében jelentős szerepe lehet az említett amerikai
szervezetnek, amelynek meghatározó tagjai a terror elleni
harcot olyan nagyon támogató neokonzervetívok. De
tagjai között szép számmal akadnak demokraták
is. Összességében a szervezet soraiban tudhatja az
amerikai külpolitika minden fontosabb személyiségét.
Talán nem túlzás a Guardian munkatársának
az a megállapítása, hogy a szervezet véleménye
nagyrészt megegyezhet az USA-kormányzat véleményével.

A szervezet augusztusban például lelkesen üdvözölhette,
hogy a Moszkva által terroristának minősített Ilyas
Akhmadov, a csecsen ellenzék külügyére politikai
menedékjogot kapot az Egyesült Államokban.

A Fehér Ház és Bush elnök beszlani eseményekre
reagáló eíitélő és segítőkészségről
árulkodó nyilatkozatai ellenére a hivatalos vélemény
továbbra is az, hogy a csecsen kérdést politikai
úton kell megoldani. Épp két ACPC tagtól tudni,
hogy Amerika növelni fogja a nyomást Moszkva felé,
hogy katonai helyett politikai megoldást találjon a csecsen
válságra. Azaz, hogy tárgyaljon
a terroristákkal. Amit az Egyesült Államok a maga esetében
teljes mértékben elutasít.

Ezek után nem tűnik érthetetlennek, hogy Oroszországban
széles körben elterjedt az a felfogás: a csecsenek
mögött valamilyen formában a Nyugat áll. A csecseneknek
nyújtott támogatás értelme pedig az, hogy gyengítsék
Oroszországot és kiszorítsák a Kaukázusból.
Hadd tegyem hozzá: az USA-tól nem egyszer láttunk
már ilyen mutatványt.

A tény, hogy a csecsenek az országot a NATO-ba igyekvő
Grúziával összekötő Pankiszi-szorost használják
utánpótlási útvonalként, elég
bizonyító erejűnek látszik a The Guardian szerint.
Bizonyítani persze igen nehezen lehetne ilyesmit, teszik hozzá.

Oroszország (is) bárhol lesújthat?

Felkészültünk arra, hogy bárhol, a világ
bármely táján likvidáljuk a terrorista bázisokat
– idézte a BBC Jurij Balujevszkij orosz vezérkari
főnököt, aki gyorsan hozzátette: nem nukleáris
csapásra gondol.

Balujevszkij ezt Moszkvában mondta az Oroszországba látogató
James Jonesnak, a NATO európai egyesített fegyveres erői
európai parancsnokának. Az AFP megjegyzi: ez a kijelentés
közvetlenül azután hangzott el, hogy orosz tévéállomások
közzétettek egy videofelvételt, amely a beszlani iskolában
készült a túszdráma napjaiban. A felvételen
halálra rémült gyerekek és szülők ülnek
a padlón, a terroristák bombákkal hadonásznak
a túszok fejénél. Elemzők szerint a bejelentés
a közvéleményt sokkoló, kiszolgáltatott
helyzetre próbál választ adni, megfenyegetve a csecseneket.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat 10
millió dollárnyi rubelt ajánlott fel azoknak a nyomravezetőknek,
akik segédkeznek az akcióért felelősnek vélt
két csecsen vezető „semlegesítésében”.
A keresett személyek egyike, Aszlan Maszhadov volt csecsen elnök
tagadja, hogy köze van a merénylethez. Samil Baszajev, a több
száz gyermek és felnőtt életét követelő
túszdráma másik vélt felelősének tartózkodási
helyéről sem sokat tudnak a hatóságok.

Brit biztonsági szakértők szerint Oroszország nem
képes arra, hogy hatékony válasz – vagy megelőző
csapást mérjen a világon bárhol egy terrorista
bázisra. Moszkva meglepő kijelentése visszatetszést
váltott ki a volt szovjet utódállamokban is, melyek
fenyegetve érzik magukat Moszkva esetleges támadásától,
melyet a „terrorizmus” ürügye alatt bármikor
végrehajthat ellenük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.