Orosz rulett Amerikával?

Hátbatámadja Amerika Oroszországot? Az amerikaiak a beszlani túszdráma kapcsán támogatásukról bisztosították Putyint és népét. Közben nem egy tény utal arra: a csecsen felkelés mögött a nyugat, esetleg amerikai külügyi körök állnak. Vagy maga az Egyesült Államok?

A The Guardian információi szerint a Putyin-kritika
hátterében két, Borisz Jelcin elnöksége
idején az ország gazdaságát leromboló
neoliberális reformot megvalósító csoportokkal
kapcsolatban álló Boris Nemtsov és Vladimir
Ryzhkov, illetve a Carnegie Alapítvány Moszkvai Központja
áll.

Utóbbi, egyébként New York-i központú
alapítványra – ami többek között
az Amerika „szélesebben értelmezett Közép-Keletet”
átalakítani kívánó politikájában
való orosz részvételről szóló
tanulmányokat kiadó Rand Corporationnel áll
szoros kapcsolatban – Putyin felelősségét firtatva
többször hivatkoztak az utóbbi napokban. Az alapítvány
moszkvai központja ezen kívül rendszeresen vitatta
például az al-Kaida és a csecsenek közötti
kapcsolatokkal foglalkozó moszkvai bejelentéseket
és híreket.

Jelentős ellentmondások vannak a nyugati sajtó orosz
médiáról kialakított képe és
a valóság között, ami bizonyos híresztelések
szerint az Amerikai Bizottság a Csecsenföldi Békéért
(American Committee for Peace in Chechnya, ACPC) számlájára
írható. Az politika által erősen ellenőrzöttnek
beállított orosz sajtó például
végig sokkal pontosabban informált volt, mint nyugati
társai. A nyugati média pedig felkelőknek, fegyvereseknek,
szeparatistáknak nevezte a terroristákat.

A The Guardian cikkírója szerint mindezek
hátterében jelentős szerepe lehet az említett amerikai
szervezetnek, amelynek meghatározó tagjai a terror elleni
harcot olyan nagyon támogató neokonzervetívok. De
tagjai között szép számmal akadnak demokraták
is. Összességében a szervezet soraiban tudhatja az
amerikai külpolitika minden fontosabb személyiségét.
Talán nem túlzás a Guardian munkatársának
az a megállapítása, hogy a szervezet véleménye
nagyrészt megegyezhet az USA-kormányzat véleményével.

A szervezet augusztusban például lelkesen üdvözölhette,
hogy a Moszkva által terroristának minősített Ilyas
Akhmadov, a csecsen ellenzék külügyére politikai
menedékjogot kapot az Egyesült Államokban.

A Fehér Ház és Bush elnök beszlani eseményekre
reagáló eíitélő és segítőkészségről
árulkodó nyilatkozatai ellenére a hivatalos vélemény
továbbra is az, hogy a csecsen kérdést politikai
úton kell megoldani. Épp két ACPC tagtól tudni,
hogy Amerika növelni fogja a nyomást Moszkva felé,
hogy katonai helyett politikai megoldást találjon a csecsen
válságra. Azaz, hogy tárgyaljon
a terroristákkal. Amit az Egyesült Államok a maga esetében
teljes mértékben elutasít.

Ezek után nem tűnik érthetetlennek, hogy Oroszországban
széles körben elterjedt az a felfogás: a csecsenek
mögött valamilyen formában a Nyugat áll. A csecseneknek
nyújtott támogatás értelme pedig az, hogy gyengítsék
Oroszországot és kiszorítsák a Kaukázusból.
Hadd tegyem hozzá: az USA-tól nem egyszer láttunk
már ilyen mutatványt.

A tény, hogy a csecsenek az országot a NATO-ba igyekvő
Grúziával összekötő Pankiszi-szorost használják
utánpótlási útvonalként, elég
bizonyító erejűnek látszik a The Guardian szerint.
Bizonyítani persze igen nehezen lehetne ilyesmit, teszik hozzá.

Oroszország (is) bárhol lesújthat?

Felkészültünk arra, hogy bárhol, a világ
bármely táján likvidáljuk a terrorista bázisokat
– idézte a BBC Jurij Balujevszkij orosz vezérkari
főnököt, aki gyorsan hozzátette: nem nukleáris
csapásra gondol.

Balujevszkij ezt Moszkvában mondta az Oroszországba látogató
James Jonesnak, a NATO európai egyesített fegyveres erői
európai parancsnokának. Az AFP megjegyzi: ez a kijelentés
közvetlenül azután hangzott el, hogy orosz tévéállomások
közzétettek egy videofelvételt, amely a beszlani iskolában
készült a túszdráma napjaiban. A felvételen
halálra rémült gyerekek és szülők ülnek
a padlón, a terroristák bombákkal hadonásznak
a túszok fejénél. Elemzők szerint a bejelentés
a közvéleményt sokkoló, kiszolgáltatott
helyzetre próbál választ adni, megfenyegetve a csecseneket.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat 10
millió dollárnyi rubelt ajánlott fel azoknak a nyomravezetőknek,
akik segédkeznek az akcióért felelősnek vélt
két csecsen vezető „semlegesítésében”.
A keresett személyek egyike, Aszlan Maszhadov volt csecsen elnök
tagadja, hogy köze van a merénylethez. Samil Baszajev, a több
száz gyermek és felnőtt életét követelő
túszdráma másik vélt felelősének tartózkodási
helyéről sem sokat tudnak a hatóságok.

Brit biztonsági szakértők szerint Oroszország nem
képes arra, hogy hatékony válasz – vagy megelőző
csapást mérjen a világon bárhol egy terrorista
bázisra. Moszkva meglepő kijelentése visszatetszést
váltott ki a volt szovjet utódállamokban is, melyek
fenyegetve érzik magukat Moszkva esetleges támadásától,
melyet a „terrorizmus” ürügye alatt bármikor
végrehajthat ellenük.