Irakkal megkezdődhet Amerika hanyatlása

Ha a világ egy nap arra ébred, hogy Amerikát inkább a harácsolás jellemzi, mint a dinamizmus és az erő, az a szabad rablás végét is jelentheti – véli Emmanuel Todd, aki szerint az USA erőteljesen függ a világ „maradék felétől”, melynek nyakán gátlástalanul élősködik.

2004. 10. 02. 9:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor a történészek az iraki háborút elemzik, kétségtelenül az amerikai hatalom hanyatlásáról beszélnek – nyilatkozta a minap az AFP-nek Emmanuel Todd etnológus és demográfus, aki már 2002-ben „A Birodalom után” című könyvében is figyelmeztetett „az amerikai rendszer felbomlására”.

Az ismert francia közíró szerint Amerika – épp úgy, mint a szovjetek Afganisztánban – „teátrális katonai akciókkal” igyekszik álcázni saját hanyatlását a nemzetközi színpadon. Elfoglalni egy 20 milliós, alacsonyan fejlett országot, amely kivérzett az egy évtizednyi nemzetközi embargóktól – nem nagy feladat. Ám mit látunk azóta: az amerikaiaknak képességeik, sem eszközeik, sem tartalékaik nincsenek arra, hogy meg is tartsák azt, ami küzdelmük célja volt.

Figyelemre méltó, hogy miközben az amerikaiak kivonják csapataikat Ázsából vagy Európából, hogy azokat Irakban vessék be, a hadigépezet átszervezéséről beszélnek. Ha majd egy történész 2050-ben elemzi az iraki eseményeket, kétségtelenül az amerikai katonai erő gyengüléséről fog beszélni, melynek nem voltak meg az eszközei arra, hogy egyszerre ellenőrizze Eurázsiát – fejti ki Todd.

Az Egyesült Államok, attól kezdve, hogy szövetségeseinek támogatása nélkül fölvállalta ezt a háborút, rendkívül törékeny gazdasági és geostratégiai helyzetbe került. Óriásira növekedett az amerikai kereskedelmi deficit, amit látható elszántsággal, irtózatos árfolyam-ingadozásokkal próbálnak ellensúlyozni, hogy a pénzüknél maradjanak. Ha a világ egy nap arra ébred, hogy Amerikát inkább a harácsolás jellemzi, mint a dinamizmus és az erő, az a szabad rablás végét is jelentheti. Háborút viselni Irakban a szövetségesek többségének figyelmeztetése ellenére, természetesen hiba amerikai részről. De egy gyáva visszavonulás Irakból az amerikai rendszer végének kezdetét jelentheti – magyarázza a döntés nehézségét a történész.

Annak ellenére, hogy az amerikai politika homlokterébe leginkább az elnökválasztás és a költségvetési deficit került, Todd szerint ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a közvélemény elfordult volna Amerikától. Tudják ugyanis, hogy az amerikai gazdaság valójában nem produktív, s hogy életszínvonaluk mindenekelőtt a világ „maradék felétől” függ. Az Atlanti-Óceán túlpartján nem lehet különválasztani a bel- és a külpolitikát – figyelmeztet Todd. A történész kiemeli: a választástól sokan azt várják, hogy ha Kerry kerekedik felül, a demokraták intelligensebb külpolitikát folytatnak, és kivonulnak Irakól.

Todd ezzel szemben úgy véli, bárhogy is alakul az elnökválasztás, ez nem változtat Amerikában a strukturális problémákon. Az amerikaiak az iraki krízist „hülyén” vagy akár „intelligensen” is kezelhetik, ám kereskedelmi és pénzügyi függőségük még jobban elmélyed majd, és ezért továbbra is szükségét érzik majd, hogy bizonyítsák: jó ügyet szolgálnak. Valahogy álcázniuk kell azt a tényt, hogy élősködnek a bolygó maradék részének nyakán. Az európaiak tehát hibát követnek el, ha azt hiszik, Amerika problémája megoldódhat a választással.

A történész szerint Irakból „mártír ország” lett az amerikai politika tragikus és véres tévedései következtében. Európa kormányait, s a közvéleményt is élesen megosztja ez a hadjárat – teszi hozzá Todd, aki a francia hírügynökség kérdésére válaszolva kifejti: az egységes EU-alkotmány esetleges bukását Washingtonban megkönnyebbüléssel fogadnák. Amerika ugyanis fél Európától – szögezi le az ismert francia véleményformáló.




Az 1950-ben született Emmanuel Todd a párizsi l'Ecole Normale Supérieure-ön szerzett történészi diplomát, majd Cambridge-ben doktorált történészként. Az etnográfus és demográfus címet is megszerző tudós a párizsi egyetemen tanított történelmet, s a külpolitikai lapszemlét, a Courrier Internationalt vezette 1978 és 1990 között lapigazgatóként. Miközben a francia szocialista párt a hazai kommunista párttal kokettált, a diákok pedig harcosan felsorakoztak az USA imperializmusával szemben, ő elsőként jósolta meg a szovjet birodalom bukását – jegyzi meg egy francia történész szaklap. Todd 1976-ban „végső összeomlást” jósolt a Szovjetuniónak úttörő munkájában. „A birodalom után – Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről” című könyve 2002-ben nagy vihart kavart, s azóta is az Egyesült Államok jövőjéről folytatott közbeszéd egyik megkerülhetetlen alkotása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.