A Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net) konzervatív napilapban Karl-Peter Schwarz A második fordulat Romániában címmel elemzi az elnökválasztás második fordulója után kialakult helyzetet.
Karl Marxtól a Coca-Coláig a címe annak a könyvnek, amivel Adrian Nastase miniszterelnököt az elnökválasztási kampány során megtisztelték. Karl Marxtól Al Caponéig lehetne a címe egy másik, a valósághoz legalább annyira közelálló könyvnek, mely az ex-kommunisták romániai uralmát írná le a Ceausescut követő időkben. A diktátor véres bukása után- aki egy, a kommunista hatalmi csoportok közötti puccs áldozatául esett-, gyakorlatilag a teljes nomenklatúra címkét váltott, és átalakult olyan rablókapitalista elitté, amelyik most már minden ideológiai salaktól megszabadulva csak saját érdekeit szolgálja.
Korrupt és maffiózó politikusok minden szinten, az önkormányzati képviselőtől egészen a kormányig, egy, a hatalmat kiszolgáló igazságszolgáltatás, megfojtott média, s néhány kül- és belföldi üzletember, aki kész minden szégyenletes cselekedetet fedezni addig, amíg jól keresnek, az országot a „kelet vadnyugatjává” tették. Az ellenzéki Traian Basescu győzelme azt jelenti, hogy Románia lakóinak türelme elfogyott. Elegük van a korrupcióból és a rossz gazdálkodásból, a választási csalásokból, a nagy és kis disznóságokból, amelyek a mindennapokat megmérgezik. Romániában egy olyan fordulat bontakozik ki, amelyik a tizenöt esztendővel ezelőtti rendszerváltás befejezését ígéri, amely azonban eddig a kleptokrácia mocsarában elakadt.
Románia posztkommunista történelme három fázisra bontható-állítja a szerző. Az elsőben, mely egy rövid átmeneti időszak után 1996-ig tartott, a régi politikai elit a kényszerből felállított demokratikus homlokzat mögött a megszokott eszközökkel, megfélemlítéssel és elnyomással védelmezte a hatalmi monopóliumát. Ha mindez nem segített, akkor a Zsil-völgyi bányászokat a fővárosba vitték, hogy agyonverjék a polgári ellenállást. Reformok gyakorlatilag nem voltak, az állami vállalatoknál megmaradtak a hatalomban a régi kapcsolati hálók. Ennek következtében Románia lemaradt a többi országhoz képest, és egy mély politikai és társadalmi válságba csúszott.
1996-ben győzött egy tizenhárom pártól álló polgári koalíció, és hozzáfogott az alapvető reformokhoz. A késői változás magas szociális költségeiért a választók a számlát a jobboldali pártoknak nyújtották be a következő választásokon. Az exkommunisták, akik a hatalmi avarban átteleltek, visszatértek a kormányrúdhoz, időközben átalakultak szociáldemokratává, és állítólag alapjában megtisztultak és megváltoztak.
A harmadik szakaszban valóban jelentősen különbözött az ex-kommunista elit viselkedése az elsőtől. Nem folytatták a változással szembeni ellenállást, hanem az élére álltak az átalakulásnak. A szociáldemokrata PSD-nek sikerült a konzervatív érában megkezdett reformokat, a NATO-hoz és az EU történő közeledést továbbvinni. A Nastase kormány azt tette, amit Brüsszel megkövetelt tőle – vagy legalább is úgy csinált, mintha azt tenné. Kívülről nézve Románia nemsokára, mint a NATO megbízható partnere és az EU szépreményű tagjelöltje prezentálta magát. Mindeközben az országon belül a politikai elit állandó beavatkozásaival akadályozza a szabad piacot, megszegi a jogállamiság szabályait és pórázon tartja a közvéleményt. Ellentétben a hasonlóan rabló Tudjman-féle horvátországi és meciari szlovák elittel, a román exkommunisták értettek ahhoz, hogy megszerezzék befolyásos EU politikusok támogatását. Nastase büszke számos nyugati barátjára. Közéjük tartozik Schröder és Verheugen, Blair és Berlusconi. De a barátságok egyedül nem voltak elegendőek ahhoz, hogy látszat és valóság közötti különbséget áthidalják, ami Románia esetében olyan hatalmas volt, hogy az országot az EU különleges megfigyelés alá vonta.
Kérdéses, hogy Traian Basescunak lesz-e elég ereje az EU tagságig hátralévő rövid idő alatt mindent bepótolni, amit Iliescu és Nastase idejében elmulasztottak. A parlamenti választásokból – csalások ide, vagy oda – a PSD kerül ki legerősebb pártként. Basescu most megkísérli, hogy a kisebbségeknek- a magyarokat is beleértve- tett gesztusokkal elegendő támogatást biztosítson az „Jog és Igazság” koalíciójának. A szélsőséges nagyromániásokkal való együttműködés ugyan szóba sem jöhet, de egyes képviselőinek tett koncessziók megkerülhetetlennek tűnnek. Mivel a szociáldemokraták erős ellenzéki párt lesznek, ezért az országot a polarizálódás és destabilizálódás fenyegeti. Romániában a fordulat megkezdődött, de annak kimenetele igencsak bizonytalan.
origo.hu
Megmutatjuk Magyar Péter testőrét, aki brutálisan megtámadta a HírTV riporterét - videó
