Novgorodban kiállítják a hazánkból zsákmányolt műkincseket

A második világháborúban hadizsákmány gyanánt a Szovjetunióba hurcolt magyarországi műkincsek kiállítását tervezi a Nyizsnyij Novgorod-i képzõművészeti múzeum 2005 szeptemberére – írja a Népszabadság Online.

Másfélszáz műkincsből (festményekből, grafikákból és szobrokból; köztük El Greco, Tintoretto, az ifjabb Pieter Bruegel, Goya, Monet és Degas műveiből) álló gyűjteményről van szó, amelyeket eddig titkos jelzés alatt őriztek.

A gyűjtemény darabjait a Gorkijban (a mai Nyizsnyij Novgorodban) telepített 49. szovjet hadsereg katonái zsákmányolták a második világháború végén, de nem világos, hogy közvetlenül Magyarországról, vagy pedig Németországon át kerültek-e a Szovjetunióba.

A Gorkijban őrzött kollekciót 1957-ben egy moszkvai restaurálóközpontba vitték, és Leonyid Brezsnyev szovjet vezető tizenöt, majd Borisz Jelcin orosz elnök két képet visszaadott belőle Budapestnek diplomáciai gesztusként.

A gyűjtemény harminchét darabja 1996-ban visszakerült Nyizsnyij Novgorodba, s abban az évben tizennégyet ki is állítottak (először és eddig utoljára). A tárlat szervezője azt várja, hogy a jövő őszi kiállításra a múzeum negyven, sőt talán ötven műkincset visszakaphat – ez azt jelenti, hogy a kiállítás összetételét egyelőre titok övezi.

A Nyizsnyij Novgorod-i muzeológusok a maguk kollekcióját a gestapós Adolf Eichmann gyűjteményének tartják, de ez csak a csúcsa a magyar jéghegynek, amelynek minden egyes felmerülése keresetekre és diplomáciai jegyzékekre ad okot. A hírről beszámoló orosz lap szerint a kiállítás egyelőre csak „szép ígéret” – írja a Népszabadság Online.

Az orosz restitúciós törvény tiltja a hadizsákmányként a Szovjetunióba került műkincsek visszaadását, de kivételt tesz például az egyházi javakkal. Magyarország tárgyalásokat folytat a sárospataki református kollégium Nyizsnyij Novgorodba került könyveinek visszaadásáról.