Vallásháború a pénzpolitikában

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tisztában van azzal, hogy az EU-n belül nem számít rendkívülinek, ha a kormány nevezi ki a monetáris tanács tagjait, ám – mint a Handesblatt című gazdasági lapnak elmondta –Magyarország politikailag erőteljesebben polarizált, mint más ország, ezért hibás a döntés.

2004. 12. 22. 10:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Handelsblatt (handelsblatt.com) című német gazdasági lapban Marietta Kurm-Engels Magyarország a pénzpolitikáról vitatkozik címmel, a jegybankelnök Járai Zsigmond bírálja a Nemzeti Bank függetlenségének megsértését alcímmel mutatja be az új törvényi szabályozással kapcsolatos vitát.

A kedden elfogadott jegybanktörvény-módosítás nemcsak a magyar pénzpolitikára lehet hatással, hanem más, most az EU-hoz csatlakozott államra is – nyilatkozta a lapnak Járai Zsigmond.

„Ha az EU, ezt a törvényt nem képes megakadályozni, akkor miért ne követnék más országok Magyarország példáját?” – kérdezte Járai, majd hozzátette: mérlegelik, hogy alkotmánybírósághoz forduljoanak. A Nemzeti Bank függetlensége – jegyzi meg az írás szerzője – az euró átvételének egyik előfeltétele.

Elsődlegesen a monetáris tanács létszámának felemelése, illetve az a szabályozás vált ki a Nemzeti Bank elnökéből aggodalmat, hogy a négy új tanácstagot a kormány nevezi ki.

Járai tisztában van azzal, az a szabályozás az EU-n belül nem számít rendkívülinek, hogy a kormány nevezné ki a monetáris tanács tagjait. A különleges magyarországi helyzetben azonban ezt a döntést hibásnak tartja. Az ország politikailag erőteljesebben polarizált, mint más országokban. A kormány és a jegybank szinte állandóan vitatkozik a helyes pénzpolitikáról. Ezért Járai szerint a konszenzusos megoldás megtartására lenne szükség, ahogyan eddig is kiválasztották a kilenc tanácstagot.

A 2001-es Nemzeti Bank törvény garantálja a szervezet önállóságát, s a bankelnök számára tartja fenn a javaslati jogot. A javasolt személyeknek azonban el kell nyerniük a miniszterelnök beleegyezését is. Amennyiben hiányzik a hozzájárulás, más személy után kell néznie a jegybankelnöknek. A két szabad hely betöltése érdekében a nyáron három hónapon keresztül tizenkét jelöltről vitatkoztak az érintettek.

Járai az új törvényben a kormány azon további kísérletét látja, hogy bővítse a pénzpolitikára gyakorolt befolyását. E célból a jegybank 2001-es statutumát négyszer módosították. – A kormány többször közölte velünk, hogy nem ért egyet az általunk folytatott pénzpolitikával – nyilatkozta a jegybank elnöke, majd hozzátette: most pedig módosítják a jegybanktörvényt.

Járai vallásháborúként írja le a kérdést. A kormány úgy véli, hogy a jelenlegi pénzpolitika árt a gazdaságnak. A forint túl erős és a jegybanki alapkamat túl magas. Ezért kormány a forint leértékelését támogatja, ami álláspontjuk szerint magával hozná az export növekedését és a hiány csökkenését. Egyúttal nem hiszik, hogy a gyengébb forint miatt felpörögne az infláció. Ezzel szemben a Nemzeti Bank álláspontja szerint most sem akadályozza az erős forint az exportot, mely ebben az esztendőben 13 százalékkal emelkedett. A Nemzeti Bank azonban már most is magasnak tartja az inflációs rátát, mely 2004-ben átlagosan 6,8 százalékot ért el.

„Ha csökkennek a kamatok, vagy leértékelődik a forint, akkor az infláció még magasabb lenne” – magyarázta Járai. Egy jelentős kamatcsökkentés útjában főként a magas költségvetési hiány áll, ami az idén elérheti az 5,6-5,7 százalékot is. Ez már a harmadik olyan év, amikor a hiány rendkívül magas. A költségvetési hiány konszolidálása jelentősebb mozgásteret nyitna a pénzpolitikában is. „A nagy kérdés, hogy ki teszi meg az első lépést“ – mondja Járai. A jegybank erre nem hajlandó. Az ő feladatuk az árstabilitás. A magas infláció árt a gazdaságnak és a társadalomnak – mondta.

– Egyszer már hibázott a jegybank. Amikor az elmúlt évben a kormánnyal közösen a forint hivatalos árfolyamát két százalékkal leértékelte. Ebből a piac azt a következtetést vonta le, hogy a forintot le kell értékelni és ezért túlreagálta ezt a lépést. Azért, hogy a leértékelési folyamatot meg tudják állítani a jegybank képtelen volt a kamatokat felemelni – fogalmazott.

Járai tudja, nehéz bebizonyítani, hogy a kormány az új törvénnyel a pénzpolitikára kíván befolyást gyakorolni. „Az EU-szerződés betűjét nem sértették meg. Nincs arra vonatkozó előírás, amelyik a monetáris tanács tagjainak számát korlátozná.“ Ennek megfelelően viszonylag enyhe volt az Európai Központ Bank reagálása is, mivel nem lát jogi alapot arra, hogy a szabályozás ellen fellépjen. Járai számára azonban a törvény az EU-szerződés 108 paragrafusába ütközik, amelyik tiltja a kormány bármilyen pénzpolitikai beavatkozását.

Lengyelországból Járai kapott támogatást. „Ami Magyarországon történik, az a gyakorlatban beavatkozás a jegybank függetlenségébe“ – állítja a lengyel nemzeti bank elnöke, Leszek Balcerowicz. Ő hasonló helyzetről számol be. 2002-ben a varsói baloldali kormány nem értett egyet a jegybank kamatpolitikájával, s azzal fenyegetőzött, hogy módosítják a bank szabályzatát és a monetáris tanácsot kibővítik. Akkor az Európai Központi Bank igazgató tanácsának tagjának Tommaso Padoa-Schioppanak a világos bírálata hozzájárult ahhoz, hogy a kormány nem váltotta be fenyegetését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.