A Handelsblatt (handelsblatt.com) című német gazdasági lapban Marietta Kurm-Engels Magyarország a pénzpolitikáról vitatkozik címmel, a jegybankelnök Járai Zsigmond bírálja a Nemzeti Bank függetlenségének megsértését alcímmel mutatja be az új törvényi szabályozással kapcsolatos vitát.
A kedden elfogadott jegybanktörvény-módosítás nemcsak a magyar pénzpolitikára lehet hatással, hanem más, most az EU-hoz csatlakozott államra is – nyilatkozta a lapnak Járai Zsigmond.
„Ha az EU, ezt a törvényt nem képes megakadályozni, akkor miért ne követnék más országok Magyarország példáját?” – kérdezte Járai, majd hozzátette: mérlegelik, hogy alkotmánybírósághoz forduljoanak. A Nemzeti Bank függetlensége – jegyzi meg az írás szerzője – az euró átvételének egyik előfeltétele.
Elsődlegesen a monetáris tanács létszámának felemelése, illetve az a szabályozás vált ki a Nemzeti Bank elnökéből aggodalmat, hogy a négy új tanácstagot a kormány nevezi ki.
Járai tisztában van azzal, az a szabályozás az EU-n belül nem számít rendkívülinek, hogy a kormány nevezné ki a monetáris tanács tagjait. A különleges magyarországi helyzetben azonban ezt a döntést hibásnak tartja. Az ország politikailag erőteljesebben polarizált, mint más országokban. A kormány és a jegybank szinte állandóan vitatkozik a helyes pénzpolitikáról. Ezért Járai szerint a konszenzusos megoldás megtartására lenne szükség, ahogyan eddig is kiválasztották a kilenc tanácstagot.
A 2001-es Nemzeti Bank törvény garantálja a szervezet önállóságát, s a bankelnök számára tartja fenn a javaslati jogot. A javasolt személyeknek azonban el kell nyerniük a miniszterelnök beleegyezését is. Amennyiben hiányzik a hozzájárulás, más személy után kell néznie a jegybankelnöknek. A két szabad hely betöltése érdekében a nyáron három hónapon keresztül tizenkét jelöltről vitatkoztak az érintettek.
Járai az új törvényben a kormány azon további kísérletét látja, hogy bővítse a pénzpolitikára gyakorolt befolyását. E célból a jegybank 2001-es statutumát négyszer módosították. – A kormány többször közölte velünk, hogy nem ért egyet az általunk folytatott pénzpolitikával – nyilatkozta a jegybank elnöke, majd hozzátette: most pedig módosítják a jegybanktörvényt.
Járai vallásháborúként írja le a kérdést. A kormány úgy véli, hogy a jelenlegi pénzpolitika árt a gazdaságnak. A forint túl erős és a jegybanki alapkamat túl magas. Ezért kormány a forint leértékelését támogatja, ami álláspontjuk szerint magával hozná az export növekedését és a hiány csökkenését. Egyúttal nem hiszik, hogy a gyengébb forint miatt felpörögne az infláció. Ezzel szemben a Nemzeti Bank álláspontja szerint most sem akadályozza az erős forint az exportot, mely ebben az esztendőben 13 százalékkal emelkedett. A Nemzeti Bank azonban már most is magasnak tartja az inflációs rátát, mely 2004-ben átlagosan 6,8 százalékot ért el.
„Ha csökkennek a kamatok, vagy leértékelődik a forint, akkor az infláció még magasabb lenne” – magyarázta Járai. Egy jelentős kamatcsökkentés útjában főként a magas költségvetési hiány áll, ami az idén elérheti az 5,6-5,7 százalékot is. Ez már a harmadik olyan év, amikor a hiány rendkívül magas. A költségvetési hiány konszolidálása jelentősebb mozgásteret nyitna a pénzpolitikában is. „A nagy kérdés, hogy ki teszi meg az első lépést“ – mondja Járai. A jegybank erre nem hajlandó. Az ő feladatuk az árstabilitás. A magas infláció árt a gazdaságnak és a társadalomnak – mondta.
– Egyszer már hibázott a jegybank. Amikor az elmúlt évben a kormánnyal közösen a forint hivatalos árfolyamát két százalékkal leértékelte. Ebből a piac azt a következtetést vonta le, hogy a forintot le kell értékelni és ezért túlreagálta ezt a lépést. Azért, hogy a leértékelési folyamatot meg tudják állítani a jegybank képtelen volt a kamatokat felemelni – fogalmazott.
Járai tudja, nehéz bebizonyítani, hogy a kormány az új törvénnyel a pénzpolitikára kíván befolyást gyakorolni. „Az EU-szerződés betűjét nem sértették meg. Nincs arra vonatkozó előírás, amelyik a monetáris tanács tagjainak számát korlátozná.“ Ennek megfelelően viszonylag enyhe volt az Európai Központ Bank reagálása is, mivel nem lát jogi alapot arra, hogy a szabályozás ellen fellépjen. Járai számára azonban a törvény az EU-szerződés 108 paragrafusába ütközik, amelyik tiltja a kormány bármilyen pénzpolitikai beavatkozását.
Lengyelországból Járai kapott támogatást. „Ami Magyarországon történik, az a gyakorlatban beavatkozás a jegybank függetlenségébe“ – állítja a lengyel nemzeti bank elnöke, Leszek Balcerowicz. Ő hasonló helyzetről számol be. 2002-ben a varsói baloldali kormány nem értett egyet a jegybank kamatpolitikájával, s azzal fenyegetőzött, hogy módosítják a bank szabályzatát és a monetáris tanácsot kibővítik. Akkor az Európai Központi Bank igazgató tanácsának tagjának Tommaso Padoa-Schioppanak a világos bírálata hozzájárult ahhoz, hogy a kormány nem váltotta be fenyegetését.
origo.hu
A kamerák előtt vertek meg egy benzinkutast, itt a felvétel
