A Der Spiegel baloldali hírmagazin „Bush fűrészeli a szolidaritási paktumot” címmel tudósít a frissen beiktatott elnök legfontosabbként hirdetett belpolitikai lépéséről, az 1935-ben létrehozott nyugdíjpénztár részleges privatizációjáról. Bush az esküt követő beszédében felszólította az amerikai polgárokat, érezzék magukat felelősnek saját jövőjükért. Jövő szerdai, az ország helyzetéről tartandó beszédében már az első részleteket is be kívánja mutatni – írja a lap. Bush és tanácsadói azt kívánják, hogy a jövőben a nyugdíjadó legalább egy részét immár ne az állami fazékba, hanem egyéni takarékpénztárakba helyezzék el. Egyelőre arról vitatkoznak, milyen magas legyen a befektetési számlákra utalandó nyugdíjjárulék aránya.
Jelenleg 159 millió amerikai rendelkezik állami társadalombiztosítással. Az idősek kétharmada ebből kapja bevételeinek nagyobb részét. Az Egyesült Államoknak Bush szerint nincs más választása, mint a nyugdíjreform: 2018-tól a nyugdíjkasszába kevesebb pénz fog befolyni, mint amennyit kifizetnek belőle, s 2042-től az egész rendszer összeomolhat – írja a Spiegel. A reformtervezet a társadalombiztosítás felügyelő bizottságának jelentésén alapul, melyből azonban Bush számos részletet elhallgatott. Többek között, hogy a 2004-es jelentés a következő 75 évben 3,7 billió dolláros nyugdíjbiztosítási hiánnyal számol, de ugyanebben az időintervallumban az állami betegségbiztosítás hiányát ennek duplájára, 8,1 billió dollárra becsülték – teszi hozzá a lap. Éppen ezért sokan azt találgatják, mi lehet a valódi szándéka az elnöknek a válság dramatizálásával. Hendrik Hertzberg a nyugdíjvita kapcsán úgy vélekedett a baloldali New Yorker magazinban, hogy feltűnően sok a hasonlóság a nyugdíjvita és az iraki tömegpusztító fegyverek meséje között. Pusztán annyi a különbség, hogy ebben a kérdésben az amerikaiak jobban informáltak, így „nehezebb lesz őket egy fantomra uszítani” – jegyzi meg a magazin.
Bush nyugdíjtervei közelebbi vizsgálódás után számos célt szolgálnak. Az egyik a választási taktika – a magán nyugdíjszámlák „republikánussá nevelnek” – vélekedik David Brooks, a New York Times konzervatív publicistája, aki szerint „az így domesztikált választók befektetőkként kezdenek gondolkodni”. A beavatottak szerint Bush választási kampánystratégája az elnöknek egy republikánus Roosevelt imázsát kívánja adni. Ha ez sikerül – állítja az elnök barátja, Grover Norquist – akkor száz éven keresztül ez határozza meg a Bush-kormányról kialakított képet.
A nyugdíjreform-javaslat egyik leglelkesebb támogatója a Wall Street, amely közel 40 millió dollárt fektetett be Bush újraválasztásába. A nyugdíjak privatizációja hatalmas ajándék lenne az olyan nagy pénzügyi konglomerátumoknak, mint a Fidelity, a Merrill Lynch, vagy a Charles Schwab. Kenneth Worthington elemzése szerint minimum 75 milliárd dollár plusz pénzt kasszíroznának évente, ha a jelenleg 12,4 százalékos társadalombiztosítási adó alig harmada a részvénypiacra áramlana. Más számítási modellek egyenesen 280 milliárd dolláros forgalomnövekedést ígérnek. Miként azt már 1996-ban is megjósolta a Wall Street Journal, ez lehetne a legnagyobb lenyúlás a befektetési alapok történetében.
origo.hu
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó
