Miközben a német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung washingtoni tudósítója, Matthias Rüb rendkívül megértő írásában vázolja Bush második ciklusa előtt álló feladatokat, addig az Egyesült Államokban élő történész, Fritz Stern a vele készült interjúban az ország „Leni Riefenstahlizódásának” vízióját látja maga előtt.
Az 1926-ban Breslauban született és 1938-ban az Egyesült Államokba kivándorolt Stern az interjúban undorítónak nevezte a fővárost elárasztó hazafiaskodó pompát.
Stern szerint Bush újraválasztása történelmi jelentőségű esemény, hiszen Bush radikálisan szakított a két nagy párt külpolitikáját meghatározó és konszenzusra épülő elvekkel. Az elnök legnagyobb hibája az iraki háború rendkívül rossz előkészítése volt, de a deficit növelésére alapuló gazdaságpolitikája is hosszú távon súlyos következményeket von maga után. A külpolitikában a Bush-adminisztráció minden szükségletet meghaladó módon lerombolta az Egyesült Államok tekintélyét, valamint kezdettől fogva a szövetségesekkel szembeni megdöbbentő unilateralizmusról tett tanúbizonyságot.
Ismeretes, hogy a politikusok időnként a valóságot elmaszatolják. Ezt azonban következetesen politikaként folytatni, miként azt a jelenlegi kormány teszi, ráadásul ehhez kapcsolódva a saját hivatalnokait és a médiát megfélemlíteni, rendkívül nyugtalanító – nyilatkozta Stern.
Az interjúalany megjegyezte: „Amint megláttam a repülőgép-hordozóra történt megérkezésről készített elnöki fényképeket, spontán módon az ötlött fel: ez az amerikai politika Leni Riefenstahlizálása. Korábban minden esetben abszolút elleneztem a német történelemmel való ilyen jellegű összehasonlítást”.
A jelenlegi USA ugyan nem azonos a weimari köztársasággal. Az Egyesült Államok nincs a ’30-as évek elejének Németországával összevethető válságban, valószínűtlen, hogy a történelem megismétlődik. Sokkal valószínűbb, hogy egy teljesen újfajta, autoriter rezsimmel találjuk szemben magunkat. Az ország egy keresztény-fundamentalizmusban elhülyült plutokráciává válik – véli Stern.
Hitler sikerének egyik fontos eleme volt, hogy sikerült magát, mint megmentőt ábrázolni. A hatalom egyik kísértése, az amerikai katonai hatalomba vetett hit rántotta az országot az iraki háborúba. A neokonzervatívok a katonai erőt túlértékelték. Történelmi szempontból érdekes, hogy a katonák sokkal logikusabban érveltek, mint néhány tudatlan civil a kormányon belül.
Stern nem hiszi, hogy Bush második hivatali ciklusában visszafogottabb lesz, hiszen ha valaki sziklaszilárdan hisz saját tévedhetetlenségében, akkor miért kellene neki bármiben is változtatnia?
Bush most nagyobb hatalommal rendelkezik, mint korábban, személyzeti politikájában csak bólogatójánosokkal veteti körül magát. Lehet, hogy a külpolitikában apróságokban és stílusban némileg változtat majd, abból az egyszerű okból, hogy észrevette, szüksége van szövetségesekre. Ezért elképzelhető az óvatosabb külpolitika, és a gazdasági környezet is bizonyos óvatosságra ösztönöz. Önként biztosan nem fogja radikális téziseit feladni – mondja Stern.
origo.hu
Hamarosan bejelentést tesz Orbán Viktor
