A Welt am Sonntag mostani számában Till-R. Scholdt Goethe helyett Gogol című írásában elemzi, miként változott meg az 1991 óta tartó oroszországi bevándorlás következtében a németországi zsidó közösségek élete.
Az egész bevándorlási tervben egy súlyos gondolati hiba bújt meg: számos közösségben 200 régi tagnak mintegy 1300 új bevándorlót kellett integrálnia. Minden hiányzott, a nyelvtanfolyamok, az iskolai bizonyítványok gyors elismerése, és a sort még hosszan lehetne folytatni. A következmény a bevándorló zsidók 60 százaléka munkanélküli, sokan közülük nem, vagy alig beszélnek németül – nyilatkozta a zsidó történész, Julius Schoeps.
A volt Szovjetunióból 190 ezer zsidó érkezett az őket befogadó, 80 ezer lelket számláló németországi zsidó hitközségekbe. Schoeps következtetése világos: csökkenteni kell a Németországba irányuló zsidó bevándorlást. Ezzel az elképzeléssel egyetért a szövetségi és tartományi miniszterek egyeztető konferenciája is. Ők már csak a németül beszélő és biztos foglalkoztatási perspektívával rendelkezőket kívánják beengedni az országba, amennyiben a hitközségek meghívják őket. Ez a javaslat azonban a bevándorlás szinte teljes leállásához vezetne.
Titokban persze maga a Németországi Zsidók Központi Tanácsa is támogatja a bevándorlási feltételek szigorítását, még akkor is ha a nyilvánosság előtt visszafogottabban nyilatkozik. A belügyminisztériumban és a zsidó közösségekben is hallható, hogy a központi tanács tart az oroszországi zsidóság kulturális forradalmától. Ehhez járul még, hogy Izrael komoly nyomást gyakorol Németországra a szabályozás szigorítása érdekében, mert a zsidó államnak igencsak hiányoznak a bevándorlók.
A központi tanács azt a nyilvánosság előtt is bevallja, hogy a közösségeit az összeomlás fenyegeti, ha a bevándorlás a költségvetési és egyéb állai támogatások nélkül folytatódna.
origo.hu
Nyakunkon a tél, akár 20 centi hó is eshet a napokban
