A jogi személyiségű gazdasági társaságokat, nagyvállalatokat sújtó társasági adót 25 százalékosról 19 százalékra csökkentené az a javaslat, amelyet Gerhard Schröder kancellár ismertetett ma a Bundestagban. Schröder a gazdaság élénkítéséről, új munkahelyek teremtéséről folyó vitában szólalt fel. Rendteremtést sürgetett a munkaerőpiacon, hatósági fellépést a külföldi munkaerő törvénybe ütköző alkalmazása ellen. Délután a kormány és az ellenzék egyeztet ugyanezzel a céllal.
Schröder elvileg támogatta az uniós szolgáltatási szektor liberalizálását, ám ellenezte, hogy a liberalizálással úgymond szociális dömping árassza el az országot, azaz közép- és kelet-európai munkavállalók rosszabb anyagi és szociális feltételek mellett vállaljanak munkát, mint a németek.
Németországban a munkanélküliek száma februárban túllépte az 5,2 milliót, márciusban elérheti az 5,3-5,4 milliót.
Széles körű társadalmi összefogást kezdeményezett a német kormány a kritikussá vált munkanélküliség ellen – tudósít a Le Monde. Ötmillió munkanélküli országa – jellemzi a francia lap a készülődő csütörtöki megbeszélések hátterét.
Németországnak minden erejét mozgósítani kell a munkanélküliség ellen. Ötmillió munkanélküli, ez túl sok: egyelőre sem a bal-, sem a jobboldal nem képes válaszolni a kihívásra – fogalmaz a francia baloldali lap. Februárban bombaként hatott az adat megjelenése (egészen pontosan: 5 216 ezer munkakereső) a gondjain felülemelkedni látszó német kormányra.
Ebben a lélektani pillanatban kezdeményezte a találkozót Angela Merkel (CDU) és Edmund Stoiber, a CSU vezetője. Schröder az előzetes várakozásokkal ellentétben belement a találkozóba, amivel találgatások sokaságára adott okot.
A nemzeti összefogás jegyében került sor kedden is arra a találkozóra, amely Horst Köhler német elnök és a németországi munkaadói szövetség között zajlott le, s amelyen Köhler – nem tagadva meg világbanki elnöki múltját – a nyitott gazdaság mellett foglalt állást, megegyezést sürgetve a politikai elitek között. Köhler az egyeség megkötését „hazafias kötelességnek” nevezte.
„Válságban vagyunk” – jelentette ki a köztársasági elnök, hozzátéve: „csak félve merjük megmondani a mieinknek, hogy a reformok még nem értek véget, csak éppen a közelgő választások miatti taktikák során senki nem mer rólunk beszélni”. Alacsonyabb munkaköltségek, rugalmasabb munkaerőpiac, racionálisabb jóval kevésbé radikális pénzügyi rendszer – sorolta Köhler a kívánatos változtatásokat.
A megbeszélések előtt a német munkaadók képviselője nem rejtette véka alá, hogy – bár a megkezdett reformokat csak üdvözölni tudják – az eddig megtett lépések nem elegendőek arra, hogy új lendületet adjanak a lelassult német gazdaságnak. Dieter Hundt nyolcpontos cselekvési programot dolgozott ki, sürgetve a vállalatokra nehezedő pénzügyi és szociális terhek enyhítését, a munka törvénykönyvének megreformálását. Hundt főleg azokat a jogszabályokat támadja, amelyek az elbocsátásokkal szemben védik a munkavállalókat és szabályozzák a munkaadók-munkavállalók közötti tárgyalások menetét; emellett a szociális jellegű állami kiadások drasztikus csökkentését kezdeményezte programjában.
Hundt is keményen támadja a vitatott diszkriminációellenes törvényeket, amelyek a konzervatívok szerint büntetik a vállalatok dinamizmusát – teszi hozzá a Le Monde.
A legfontosabb kérdés tehát az lesz csütörtökön, hogy folytatja- e Németország a megkezdett reformokat. Az SPD népszerűsége zuhanni kezdett 2004-ben. A kereszténydemokraták egyes régiókban keményen előretörtek: a Der Spiegel című hetilap felmérése szerint a stratégiai fontosságú Észak-Rajna-Vestfáliában a CDU a szavazatok 43 százalékát mondhatja magáénak az SPD 35 százalékával szemben, nem sokkal a május 14-i választások előtt. Schröder a szakszervezetekkel amúgy is feszültté vált viszony további romlását kockáztatja, ha kormánya tovább nyirbálja a Németországban amúgy is megkurtított munkavállalói jogokat.
origo.hu
Videón a tűzoltók heroikus küzdelme, családi ház borult lángokba Budapesten
