Előrehozott választások Ausztriában?

A Milosevics-rezsim 2000. októberi bukását követően sokan reménykedni kezdtek a gyors javulásban. A kezdeti eufória azonban gyorsan elszállt – írja a Die Presse. A lap szerint összeomolhat az osztrák kormánykoalíció.

2005. 04. 07. 8:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lap belgrádi tudósítója Gertraud Illmeier A szerbek elveszett generációja címen rajzol sötét képet déli szomszédunknál uralkodó jövőtlenségről.

A négy háború által meghatározott ’90-es években, mintegy 400 ezer szerb állampolgár hagyta el hazáját. A Milosevics-rezsim 2000. októberi bukását követően sokan reménykedni kezdtek a gyors javulásban. A kezdeti eufória azonban gyorsan elszállt. Egy, az ifjúság helyzetéről 2002-ben készített tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a 15 és 25 év közötti fiatalok fele elhagyná Szerbiát, ha lenne rá lehetősége. A leggyakrabban említett kivándorlási okként az alacsony életszínvonalat, a perspektíva hiányát, valamint a „biztosabb élet” iránti igényt nevezték meg.

Jelenleg majd’ egymillió embert – az ország munkaképes lakosságának harmadát – regisztráltak munkanélküliként. A mélypontot azonban még nem érték el, hiszen több mint 2400 vállalat, jelentős részük a kommunista korszakból származó gyáróriás még a privatizáció előtt áll. Az állami adminisztráció is fogyókúrára szorul. Munkavállalók tízezrei tartanak a munkahelyük elvesztésétől. A „nemzeti foglalkoztatási” stratégia adatai alapján a 25 év alattiak körében a munkanélküliség háromszorosa a többi korcsoportban mért aránynak.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A német konzervatív napilapban Johannes Leithäuser A váróteremben címmel ír Josef Fischer albániai és koszovói útjáról. (A címet az magyarázza, hogy a berlini külügyminiszter különgépe technikai problémái miatt majd három órás késéssel – végül is egy Pristinából érte küldött svájci katonai helikopterrel – tudott elindulni a tiranai Teréz anya repülőtérről Pristinába – K. L.)

Fischer azzal a bátorító üzenettel érkezett Koszovóba, amelyet már Tiranában a régió külügyminisztereivel is közölt, s amit megerősített orosz és amerikai kollégájával folytatott telefonbeszélgetése is. Eszerint növekszik annak a reménye, hogy kimozdítható Koszovó státusának kérdése a holtpontról, mivel a nagyhatalmak és a szomszéd államok mellet immár Szerbia és Montenegró sem utasítja el a tárgyalások megkezdését. Vuk Draskovics szerb külügyminiszter ugyan Koszovó státusának végleges rendezését nem tartotta kívánatosnak, ugyanakkor a régió leendő állapotát, mint egyfajta nyílt hovatartozású területet írta le, amely már nem lenne közvetlenül Szerbia és Montenegró része.

Fischert kétnapos látogatása megerősíthette abban, hogy az első nagy külpolitikai célja – egy agresszív balkáni nacionalizmus katonai erővel történő szétverése és az adott országnak az integrált Európához történő közelítése – ez idáig nem szenvedett kudarcot. Sőt bizonyos, apró optimizmusra is okot adó jelek is felfedezhetőek.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lap, BZÖ: A garancianyilatkozat ingatag lábakon áll címmel ismerteti a Szabadságpárt (FPÖ) szakadásának legfrissebb fejleményeit. Az egykori FPÖ nemzetgyűlési frakciójának három tagja megtagadja a kancellár által igényelt garancianyilatkozatot, amelyben ígéretet tesznek a kabinet további támogatására.

E három képviselőből kettő, Herbert Haupt és Dieter Böhmdorfer korábban miniszteri posztot töltött be, a harmadik az FPÖ alsó-ausztriai szervezetének elnök asszonya, Barbara Rosenkranz. Böhmdorfer és Haupt nyilatkozatban tudatta, hogy ők már egyszer aláírták a koalíciós megállapodást, ezért annak újabb megerősítését szükségtelennek tartják. Rosenkranz ezzel szemben továbbra is a régi FPÖ-t támogatja, nem az abból alakult Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű mozgalmat.

Az FPÖ korábbi bécsi és várhatóan új országos elnöke Heinz-Christian Strache szerint még nem zárult le az a folyamat, amelyben tisztázódik: ki melyik párthoz tartozik. Egyúttal azt az álláspontot képviselte, hogy az ország érdekében előrehozott választásokra van szükség.

Tartományok szintjén Salzburgban – leszámítva Eduard Mainoni államtitkárt – és Kismartonban a Szabadságpárt szervezetei az FPÖ-ben maradás mellett és a BZÖ-be történő átlépés ellen döntöttek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.