Münchner Merkur (merkur-online.de)
A müncheni félbulvár lapban Florian Ernst Nem kell azon sírnunk, hogy immár nem mi vagyunk a legolcsóbbak címmel készített interjút Kóka Jánossal, Magyarország gazdasági miniszterével.
Kóka szerint munkát keresve csak néhányan hagyták el az országot, Nagy-Britanniába 300-400, Svédországba közel 200 ember távozott. Összesen nem lehetnek többen. Nálunk otthon egészen jól mennek a dolgok, a magyarok egyáltalán nem akarják elhagyni az országot.
A riportertől megtudható, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőttek a jövedelmek, és ezért néhány cég már a még olcsóbb Romániába és Ázsiába telepítette át a gyárait. Kóka az ellenszert az értéktöbbletben látja, továbbá Magyarországnak az innovációra, kutatásra és fejlesztésre kell koncentrálnia. A miniszter szerint azok a befektetők, akik valóban magas színvonalú termékeihez jól képzett személyzetet kívánnak, azok Magyarországon maradnak. Nem kell azon sírnunk, hogy immár nem mi vagyunk a legolcsóbbak, inkább legyünk a legtermelékenyebbek.
Kóka Bukarest 2007-es belépését követően arra számít, hogy Románia elveszíti olcsóságát, hiszen, ha egy ország belép az EU-ba, akkor a szociális rendszerét és jóléti színvonalát az európai standardokhoz kell igazítania. (Ilyen standardok nem léteznek – K. L.) Amúgy igencsak örülök annak, hogy eddig Magyarországra érkezett a legtöbb működő tőke a tíz tavaly csatlakozott ország közül.
Kóka szerint az uniós csatlakozás igazi sikertörténet Magyarországon. Igaz, léteznek olyan emberek és régiók, akik és amelyek nagyobb hasznot szakítanak a csatlakozásból, de a tagság miatt senkinek sem kell szenvednie. A legfontosabb, hogy a következő tíz évben uniós forrásokból és privatizációs bevételekből 60-80 milliárd euró érkezik a magyar gazdaságba.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Michael Ludwig Emlékmű a gyermekgyilkosnak? című volgográdi tudósításában foglalkozik az Oroszországban éledőben lévő Sztálin-kultusszal.
Minek Sztálinnak emlékművet állítani, hiszen a diktátor számtalan valódi emlékhelyet hagyott hátra? Sok millió, tömegsírokba temetett szovjet polgárt nem lehet elfelejtetni.
Mégis 60 esztendővel a háború után új Sztálin-emlékhelyek épülnek. Minél inkább absztrakttá válik a történelmi távlat miatt a borzalom, annál inkább ismét integrációs személlyé válik a diktátor Oroszországban.
A duma elnöke, Grislov különleges emberként méltatta Sztálint, olyan személyként, aki ma hiányzik Oroszországból. A háborús esztendőkben Sztálin világpolitikai tényező volt – még ha „belpolitikai túlzásai” nem is váltak dicséretére- mondta Grislov a „népek atyjának” 125. születésnapján.
A néplélek vágyakozása a nagyság és rend után új Sztálin-emlékművekben találja meg a kielégülését, melyek a májusi ünnepségek során kerülnek leleplezésre. A kelet-szibériai Krasznojarszkban, a Gulag egykori fővárosában a tervezett Sztálin-szoborra a „hálás utódoktól” feliratot tervezik.
origo.hu
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó
