A Frankfurter Allgemeine Zeitung A német zsákmányműtárgy-politika csődöt mondott címmel ismerteti vezető német muzeológusok álláspontját. A II. világháború háború végének 60. évfordulója alkalmából a moszkvai Puskin Múzeum egy kiállításon mutatja be a frissen restaurált, Németországból zsákmányolt műtárgyakat. Az orosz muzeológusok öt év munkájával mintegy 350 vázát, szobrot és freskót restauráltak, amelyek a kedden megnyitott A háború régészete – Visszatérés a semmiből című kiállításon lesznek láthatóak.
A Puskin Múzeumban őrzik a szovjet parancsra Németországból zsákmányolt műkincsek nagy részét, többek között Heinrich Schliemann trójai leletét, valamint a híres eberswaldi aranykincset. A megnyitón az igazgató Irina Antonova úgy fogalmazott, hogy Berlin nem reagált a kiállításra, ami amúgy sem érdekelné őket, mert a német álláspontnak nem lenne semmilyen következménye. Hiszen a múzeum szerint a tárgyak a „zsákmányműtárgy-törvény” értelmében orosz tulajdonnak számítanak. A kiállításon elsődlegesen antik tárgyakat, görög és etruszk vázákat, pompeji és herculaneumi freskókat, valamint kopt elefántcsont faragványokat mutatnak be.
A Porosz Kulturális Javak Berlinben székelő alapítványa ugyan üdvözölte a kiállítást, amelynek darabjai elsődlegesen a német főváros gyűjteményeiből származnak. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a tárgyak bemutatására a német múzeumok tudta és részvétele nélkül került sor. Moszkvában nem adtak engedélyt arra, hogy a zsákmányolt műtárgyakat őrző raktárakba belépjenek, minden ilyen jellegű kérésüket visszautasították, nyilatkozta az alapítvány elnöke Klaus-Dieter Lehmann. Egyúttal felszólította a berlini kormányt, hogy hamis szemérem és fenntartások nélkül fel kell újítani a kulturális javak hazahozataláról és a gyűjteményegyesítésről folyó tárgyalásokat.
A lappal folytatott beszélgetésben a három múzeumvezető kijelentette, hogy az orosz fél az eddig tett ígéreteit sem tartotta be. Sőt úgy tapasztalják, hogy a frontok ismét megmerevedtek. Miniszteri szinten már csak arról szól a történet, hogy a felek megőrizzék a tekintélyüket, míg a kancellár számára a kétoldalú tárgyalásokon a zsákmányolt műtárgyak csak lábjegyzetet jelentenek.
Martin Roth, a drezdai Állami Műkincsgyűjtemény főigazgatója szerint egész zsákmány műkincsraktárak Oroszországban katasztrofális állapotba jutottak. A legsürgősebb lenne ezeket restaurálni és ismét a nyilvánosság előtt bemutathatóvá tenni.
Lehmann szavai szerint ideje lenne feladni a nemzetközi jogra fixált tárgyalási stratégiát. „Német részről végre fel kell vetni olyan kérdéseket is, amelyeket eddig elkerültek” – vélekedett Roth. – „Többek között azt: Nem vásárolunk vissza egyes műkincseket?”
Hartmuth Dorgerloh a Porosz Kastélyok és Kertek Alapítványának főigazgatója szerint, olyan megoldásra van szükség, ami a zsákmányolt műkincsek ügyében lehetővé teszi, hogy azt Putyin belföldi használatra sikerként könyvelhesse el.
A moszkvai kiállításon sajnos ismételten megkísérelték a legendaalkotást, sajnálkozott Lehmann. Mivel a múzeum igazgatója ismét az SS-t kívánta felelőssé tenni a berlini Friedrichshain és Zoo nevű bunkereknél elrejtett műkincsek pusztulásáért, ami egyszerűen nem felel meg a történelmi tényeknek.
origo.hu
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”
