Az ENSZ mai, New York-i évfordulós ülésétől azt várja Adam Rotfeld lengyel külügyminiszter, hogy a testület az ülésre szintén várt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt ítélje el a náci Németország és a Szovjetunió között hatvan évvel ezelőtt megkötött, egy titkos záradékban Lengyelországnak a két állam közötti felosztásáról is szóló szerződést.
A Molotov–Ribbentrop paktum csak az egyik témakör a két ország között nyitva álló kérdések között a II. világháború lezárásának 60. évfordulóján.
Korábban az Ireland Online is jelezte a különös ellenmondást 21 ezer lengyel lemészárlása nem genocídium című írásában.
Mint arra a lap is rámutatott, az orosz katonai ügyészség nem tekinti népirtásnak a Kelet-Lengyelország 1939-es szovjet megszállását követően, 1940-ben, a katyni erdőben elkövetett mészárlást, amelynek 21 768 lengyel katonatiszt, katolikus pap és magánszemély esett áldozatul. (Közülük a tisztek arányát mintegy 15 ezerre becslik – a szerk.)
Történészek szerint a Sztálin által elrendelt mészárlás tudatosan irányult a lengyel elit ellen, hogy megakadályozzák egy szuverén lengyel állam feltámadását a háború után. Szintén neuralgikus pont a lengyel–orosz kapcsolatokban a varsói felkelés története: a Vörös Hadsereg tétlenül nézte végig a lengyelek kétségbeesett küzdelmét, majd az NKVD és a hadsereg közreműködésével letartóztatták és deportálták a németek ellen küzdő Honi Hadsereg (AK) tisztjeit és katonáit.
Hír Televízió, Irish Online
origo.hu
Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét
