A magyarok túlnyomó többsége támogatta az ország EU-tagságát, annak ellenére, hogy kezdettől fogva nem volt hiány kritikus hangokban, miszerint a kis köztársaságnak egyszerűen nem maradt más választása, mint az unió által előírt belépési feltételek elfogadása. Ráadásul a lakosságnak túl kevés információ állt rendelkezésére az unióról, gyakorlatilag zsákbamacskát vásároltak. Ennek ellenére sokat reméltek a magyarok a belépéstől – írja a Schaffhauser Nachrichten svájci lap ellentmondásokkal teli cikkében. Elsődlegesen gazdasági növekedésben és az életszínvonal általános emelkedésében bíztak.
Az anyagi remények mellett a legtöbbjük számára a történelmi esemény telítve volt érzelmekkel(!). A kontinens fél évszázados megosztottságának vége szakadt, s végre ismét teljesen Nyugat-Európához tartozónak érezhették magukat. Az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter a csatlakozási ünnepségek során „új korszak kezdetéről” beszélt, de egyúttal óvott az illúzióktól is: „Nem szabad kívülről várnunk a csodát, a csoda nem Európában, hanem bennünk található”.
A közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek fele érzi úgy, hogy jobban él, mint az ország unióba történt belépése előtt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a maradék 50 százalék szerint a dolgok most rosszabbul mennek, mint tavaly. Csakhogy a legtöbbjük az 1989-es fordulat óta nagyobb változásokon ment keresztül, mint a múlt évi belépés után. Ténylegesen az infláció lelassult, az export és a GDP gyorsabban, a munkanélküliség lassabban nő, mint a nyugat-európai országokban. A bérek is folyamatosan emelkednek, ha lassan is.
A szerző idézi László Csabát, aki szerint ahol megjelent a verseny, ott zuhantak az árak, ilyen a telekommunikációban (Magyarországon sokkal magasabbak a tarifák, mint például Németországban, pedig ugyanaz a cég szolgáltat – a szerk.) a biztosításban, vagy a légiközlekedésben. Az áremelkedések – gáz, villany és orvosi ellátás – magyarázatát az állami szubvenciók erős csökkentésében látja a szerző.
A cikk folytatásából megtudható, hogy főként az időseknek nem tetszik az EU, mert anyagi helyzetük az elmúlt évben tovább romlott, és növekvő létfenntartási költségeiket nem fedezte a nyugdíjak emelkedése.
Hasonlóan elégedetlenek a mezőgazdaságból élők is. Számos gazdaság elöregedett és veszteséges. Ráadásul a gazdák kénytelenek tudomásul venni, hogy más országok rendkívül jó minőségű termékekkel képesek megjelenni az uniós piacon. Hogy a nemzetközi versenyben talpon maradhassanak a mezőgazdaságból élők, a brüsszeli közvetlen támogatásokra szorulnak. Ezt azonban a budapesti kormány pénzügypolitikai megfontolásokból visszatartotta, ezért a gazdák az év elején tüntetésbe kezdtek, és az egész országban blokád alá vették az utakat. Inotay András szerint a parasztok szubjektív megérzései és a tényeknek nincs sok köze egymáshoz, hiszen beleértve a közvetlen kifizetéseket (néhány sorral feljebb még azt olvassuk, hogy azt nem kapták meg – a szerk.) a bevételeik körülbelül 20 százalékkal emelkedtek, ami lényegesen magasabb, mint a többi társadalmi csoporté.
A nagyipartól az élelmiszerkereskedelmen keresztül az idegenforgalomig az országban meghatározó a külföldi tőke. A költségeket tekintve Magyarország továbbra is viszonylag olcsó. A külföldi cégeknél hatalmas karrierlehetőségek nyíltak meg, az állami szektorban vagy a tisztán magyar cégeknél megkereshető összeg sokszorosára tehetnek szert. Emellett léteznek olyan cégek is, amelyek már a fordulat után megvetették lábukat Magyarországon, és az adókedvezményekből és az olcsó munkaerőből húztak hasznot. Ezért ma nem kevés ilyen vállalat áll tovább még keletebbre, még olcsóbb országot keresve, munkanélkülieket és elhagyott gyártelepeket hagyva maga után hátra.
Annak ellenére, hogy vannak vesztesek is, már ma is kimondható, hogy az itt élők többségének megérte az uniós csatlakozás. Ha a gazdaság a mostani mederben halad tovább, akkor a magyarok ismét a nyertesek közé tartoznak majd. Medgyessy Péter lemondását követően (!) Gyurcsány Ferencet választották új miniszterelnökké. Gyurcsánynak akkor meglepő módon sikerült a pártelnökség által támogatott Kiss Péterrel szemben hatalomra jutnia. Gyurcsány megpróbálja a negatívan alakuló fejlődést kormányátalakításokkal ellensúlyozni: a pénzügyminiszter után a gazdasági miniszter is kénytelen volt venni a kalapját.
Forrás: Schaffhauser Nachrichten
origo.hu
Kiszivárgott hangfelvételek: Magyar Péter a politikai vezetésre teljesen alkalmatlan
